A folyamatosan fejlődő környezetben a vállalatoknak és a közszolgáltatóknak további befektetéseket kell eszközölniük a fejlett digitális technológiákba, mint például a mobil kommunikációba, a felhőalapú számítástechnikába, a big data (nagy adathalmazok) elemzésébe és intelligens eszközökbe. Az elmúlt 10 évben évi 4%-kal nőtt a digitális technológiai szakemberek iránti kereslet az Európai Bizottság dokumentuma szerint.
Az uniós politikák az utóbbi években nagyobb figyelmet fordítottak az IKT-készségekre, különösen az IKT szakemberek foglalkoztatására. A közelmúltban frissített Digitális egységes piaci stratégia hangsúlyozza, hogy olyan politikákra van szükség, amelyek célja az európai munkaerőpiacok stabilitásának növelése és az Unió versenyképességének javítása. Ezért alapvető fontosságú az IKT szakemberek foglalkoztatásának nyomon követése, amint azt egy Eurostat cikkben is kiemelték. A „felhőalapú számítástechnika” bevezetése például 2020-ra körülbelül 2,5 millió álláslehetőséget teremthet az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága részére készített tanulmány szerint. A felhőalapú számítástechnika az adatok és programok interneten keresztül történő tárolását és elérését jelenti, a saját merevlemez vagy a helyi tárolóeszköz helyett.
Az Eurostat adatai szerint 2015-ben mintegy nyolc millió embert foglalkoztattak IKT szakemberként, ami az Unió teljes foglalkoztatásának 3,5%-át teszi ki. Az utóbbi években folyamatosan nőtt az IKT szakemberek száma és aránya a teljes foglalkoztatásban. Az Európai digitális fejlődéséről szóló 2017. évi jelentés azt állapította meg, hogy az IKT munkahelyek aránya a teljes foglalkoztatásban 2005 és 2015 között 35%-kal emelkedett.
Mindezek ellenére egész Európában azzal küzdenek a vállalatok, hogy megtalálják a megfelelő IKT szakembereket a támogatásuk érdekében. A fent említett digitális fejlődésről szóló jelentésben foglalt bizottsági előrejelzés szerint az IKT szakemberek iránti kereslet és kínálat közötti szakadék a 2005-ös 373 000-ről 2020-ra körülbelül 500 000-re fog nőni. Ennek a különbségnek a meghatározására született a „digitális jártasság terén fennálló hiányosság” fogalma.
Az IKT készségek hiányának kezelése
Az Új európai készségfejlesztési program részeként, annak érdekében, hogy a megfelelő képzés, készségek és támogatás hozzáférhető legyen az uniós polgárok számára, a Bizottság 2016-ban elindította a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíciót. Ez a koalíció támogatja az oktatási, foglalkoztatási és ipari szereplők közötti együttműködést azzal a céllal, hogy javítsa mind az IKT szakemberek, mind a lakosság szélesebb körének digitális készségeit.
A koalíció támogatja a CNECT Főigazgatóság Digitális lehetőségek gyakornoki programja kezdeményezését is. A Drop'pin@EURES-en elérhető kezdeményezés célja a digitális készségek erősítése határokon átnyúló gyakornoki képzés biztosításával 6000 diák és 2018-2020 között végzett friss diplomás számára.
Milyen új készségek szükségesek az IKT-hez?
A DIGITALEUROPE, az európai IKT ipar szereplőit képviselő egyesület által készített tanulmány szerint e területek közé az alábbiak tartoznak:
- Digitális biztonság;
- Üzleti hálózatok;
- Big data (nagy adathalmaz) elemzések;
- A tárgyak internete;
- Mobil technológiák
- Felhőalapú számítástechnika;
- Üzleti változásmenedzsment;
- InMemory adatbázis;
- Integrált termék szolgáltatás;
- Smart Grid technológiák vagy újszerű interfészek.
Egy másik jelentés, A Harvey Nash/KPMG CIO Felmérés 2017 azt állapította meg, hogy a nagy adathalmaz/elemzések, üzleti elemzések és a szervezeti felépítés területein van a legnagyobb igény az IKT-készségekre. A jelentésben a következő olvasható: „Míg a leggyorsabban növekvő technológiai tudás iránti kereslet ebben az évben [2017-ben] a szervezeti felépítés területére esett, a nagy adathalmaz/elemzések továbbra is a leginkább keresett készség 42%-os aránnyal, ami 8%-kal nőtt az előző évhez képest.”
Az IKT foglalkoztatásban felmerülő kulcsproblémák Európában
Az Európa digitális fejlődéséről szóló 2017. évi jelentés szerint 2005 és 2015 között az Unió valamennyi tagállamában jelentősen emelkedett az IKT szakemberek foglalkoztatása. A legnagyobb növekedés Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Olaszországban történt. Ugyanezen jelentésből kiderül, hogy 2015-ben a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyított legmagasabb arányban IKT szakembereket foglalkoztató tagállamok Finnország (6,5%), Svédország (6,1%), Hollandia és az Egyesült Királyság (mindkettő 5%) voltak.
Az Egyesült Királyságban foglalkoztatják a legnagyobb számú IKT szakembert (2015-ben 1,54 millió fő), bár Németországban közel kétszeresére nőtt az IKT szakemberek foglalkoztatottsága az elmúlt évtizedben (1,47 millió fő).
Kapcsolódó linkek:
DIGITALEUROPE és a Bizottság készségigény stratégiája 2016
Digitális egységes piac stratégia
Európai digitális fejlődési jelentés 2017
Új készségek menetrendje Európában
A Harvey Nash/KPMG CIO felmérés, 2017
További információk:
Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban
EURES állásadatbázis
Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak
EURES rendezvénynaptár
Közelgő online események
Az EURES a Facebookon
Az EURES a Twitteren
Az EURES a LinkedInen
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2018. május 2.
- Szerzők
- Európai Munkaügyi Hatóság | A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága
- Témák
- Üzlet / Vállalkozás
- Külső érintettek
- Javaslatok és tippek
- Munkaerőpiaci hírek/mobilitási hírek
- Hírek/jelentések/statisztika
- Toborzási trendek
- Ifjúság
- Kapcsolódó szakasz(ok)
- Ágazat
- Accomodation and food service activities
- Activities of extraterritorial organisations and bodies
- Activities of households as employers, undifferentiated goods- and services
- Administrative and support service activities
- Agriculture, forestry and fishing
- Arts, entertainment and recreation
- Construction
- Education
- Electricity, gas, steam and air conditioning supply
- Financial and insurance activities
- Human health and social work activities
- Information and communication
- Manufacturing
- Mining and quarrying
- Other service activities
- Professional, scientific and technical activities
- Public administration and defence; compulsory social security
- Real estate activities
- Transportation and storage
- Water supply, sewerage, waste management and remediation activities
- Wholesale and retail trade; repair of motor vehicles and motorcycles