A munka jövője: Oktatási szakemberek

The future of work: Teaching professionals — Shutterstock

A következő közelebbről megvizsgált terület az oktatás. Az oktatási szakemberek különböző oktatási szinteken és különféle tudományterületeken tartanak órákat, szemináriumokat vagy előadásokat, amelyek az általános oktatásra, a szakoktatásra és -képzésre egyaránt kiterjednek.

Fő tények

Az Európai Unióban 2018-ban mintegy 11 millió ember dolgozott oktatási szakemberként.
Az oktatás területén a foglalkoztatás 2%-kal bővült a 2006-tól számított 12 éves időszakban, de 2030-ra várhatóan 2%-kal csökkeni fog.
Az úgynevezett „21. századi készségek” a tanulóközpontú oktatásra helyezték át a hangsúlyt, és magasabb készségszinteket határoztak meg.
2018-ban az oktatási szakemberek mintegy 84%-a rendelkezett felsőfokú képesítéssel.
Az e szakmában foglalkoztatott nők aránya 2018-ban 71% volt.

Feladatok és készségek

A fő feladatok és készségek általános fontossági sorrendben:

Oktatás, képzés és tanácsadás
Kreativitás és határozottság
Információk gyűjtése és értékelése
Íráskészség
Önállóság
Csapatmunka
Szolgáltatás és figyelem (azaz támogatás nyújtása)
Értékesítés és befolyásolás (azaz meggyőző készségek használata)
Információs és kommunikációs technológiák használata

Milyen tendenciákra lehet számítani a jövőben?

2030-ig mintegy 5,3 millió új álláshelyet kell betölteni.
Az elemzett 28 ország közül 13-ban várhatóan új oktatási és képzési álláslehetőségek nyílnak.
A foglalkoztatás várhatóan jelentősen növekszik Horvátországban, Cipruson, Franciaországban, Magyarországon, Írországban és Romániában, és jelentősen csökken Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Portugáliában.
A felsőfokú képesítéssel rendelkező tanárok aránya várhatóan nem változik a 2018-2030 közötti időszakban.

A változás mely hajtóerői befolyásolják a készségeiket?

Az oktatási szakembereknek speciális ismeretekre és humán készségekre van szükségük. Emellett lépést kell tartaniuk a változó gyakorlatokkal. A következő hajtóerők az elkövetkező években valószínűleg megváltoztatják készségprofilokat.

Tanulóközpontú oktatás: Ez a folytatódó tendencia megköveteli a tanároktól, hogy olyan készségeket fejlesszenek, amelyek segítik őket a diákokkal való együttműködésben és testreszabott tanítást biztosítanak. Szükségük lesz továbbá olyan készségekre is, amelyek segítségével alkalmazkodhatnak az oktatáspolitikában ahhoz tendenciához, amely a kreativitásra, az innovációra és a vállalkozói szellemre helyez egyre nagyobb hangsúlyt.
Technológia: A digitális tanulás fejlődése azt jelenti, hogy a tanároknak olyan új technológiai készségekre van szükségük, mint például az online tanulási platformok irányításának képessége, a nyitott oktatási segédanyagok létrehozása és a digitális média használata. A szakoktatásban és -képzésben a tanároknak speciális technikai szakértelemre lehet szükségük a fejlett technológiák használatához.
Demográfiai minták: Mivel az oktatási szakemberek csupán egyharmada van 40 év alatt, egyes országokban az információs-kommunikációtechnológiai ismeretek szintje magasabb lehet a diákok körében, mint a tanárok körében. Ezeket a készségbeli hiányokat orvosolni kell.
Globalizáció: A tanároknak globális távlatokban kell gondolkozniuk ahhoz, hogy segítsék diákjaikat a nemzetközi lehetőségeik kialakításában. Az egyre sokszínűbb osztálytermekben a különböző kultúrákat is meg kell érteniük, és inkluzív oktatást kell biztosítaniuk.

Az uniós országok közel fele különös hangsúlyt fektet a természettudományos, technológiai és matematikai (STEM) tanárok készségeinek fejlesztésére is.

Hogyan lehet elsajátítani ezeket a készségeket?

Az oktatás és a képzés alapvető fontosságú lesz a tanárok készségigényeinek kielégítéséhez, beleértve a technológiai fejlődéshez és a tanulóközpontú oktatáshoz való alkalmazkodásukat is.

A szakpolitikai döntéshozóknak is össze kell fogniuk, hogy átfogó megközelítéseket dolgozzanak ki a sokféleségre vonatkozóan, beleértve az érdekelt felekkel, a szülőkkel és a közösségi csoportokkal való együttműködést is. A Bizottság kiemelten kezeli a koragyermekkori nevelésben dolgozók professzionalizációját is.

Szeretne többet megtudni a készségigény-előrejelzésről és arról, hogy mit hoz a jövő az európai munkahelyek számára? Tekintse meg a sorozatot áttekintő cikkünket , valamint a jogi, szociális és kulturális szakmákról, vendéglátási és kiskereskedelmi vezetőkről és IKT-szakemberekről szóló cikkeinket is.

Kapcsolódó linkek:

Készség-előrejelzés

Oktatási szakemberek: készségfejlesztési lehetőségek és kihívások (2019-es frissítés)

Az EU munkaerőpiaca és munkahelyei a 2020-as években

A munka jövője: jogi, szociális és kulturális foglalkozások

A munka jövője: Vendéglátóipari és kiskereskedelmi menedzserek

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Drop’pin@EURES

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis