A munka jövője: jogi, szociális és kulturális foglalkozások

A vizsgált foglalkozások első csoportját a jogi, szociális, kulturális és hasonló foglalkozások alkotják. Ebbe a csoportba tartoznak a jog, a társadalomtudományok, a vallás, a művészetek és a szórakoztatóipar területén dolgozó emberek. A konkrét munkaköröket nézve ide sorolhatók a jogászok, könyvtárosok, múzeumi kurátorok, közgazdászok, újságírók, papok, közösségi munkások, fényképészek és sportedzők.

Fő tények

• A jogi, szociális és kulturális területeken a foglalkoztatás várhatóan 29%-kal nő majd 2018 és 2030 között.
• Az előrejelzések szerint 6,4 millió munkavállaló hagyja el az ágazaton belüli állását 2018 és 2030 között, aminek köszönhetően 9,7 millió állás vár majd betöltésre a növekvő kereslet kielégítése érdekében.
• Az e területeken dolgozó munkavállalók legfontosabb feladatai és készségei a kreativitás és a határozottság, az önállóság, valamint az információk gyűjtésére és értékelésére való képesség.
• A munkavállalók jellemzően magasan képzettek, és e tekintetben nem várható változás 2030-ig.
• Sok jogi, szociális és kulturális munkakör függ közfinanszírozási forrásoktól.

Feladatok és készségek

A fő feladatok és készségek általános fontossági sorrendben:

• Kreativitás és határozottság
• Önállóság
• Információk gyűjtése és értékelése
• Csapatmunka
• Szolgálatkészség és figyelem
• Íráskészség
• Értékesítés és befolyásgyakorlás
• Információs és kommunikációs technológiák használata
• Oktatás, képzés és tanácsadás
• Gyakorlat
• Irányítás és koordináció
• Számolási készségek
• Ügyesség
• Erősség
• Gépek használata

Milyen tendenciákra lehet számítani a jövőben?

• A becslések szerint ezekben az ágazatokban 2018 és 2030 között 3,3 millió új állás jön létre.
• A növekedés mértéke a jogi, szociális és kulturális foglalkozások terén alacsonyabb lesz (17%), mint a hasonló foglalkozások esetében (42%). (Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel a minta létszáma számos országban alacsony volt, ezeket a százalékos arányokat fenntartással kell kezelni.)
• Valószínű, hogy a jogi, szociális, kulturális és hasonló munkakörökben dolgozó munkavállalók egyre magasabban képzettek lesznek.
• 2018 és 2030 között az ezeken, illetve hasonló területeken dolgozó, magasan képzett szakemberek aránya várhatóan 65%-ról 69%-ra nő majd.

A változás mely hajtóerői befolyásolják a készségeiket?

A „jogi, szociális, kulturális és hasonló területeken dolgozó szakmunkaerő” kategória számos különböző munkakört foglal magában, ezért a változás hajtóerői is különböző hatást gyakorolnak majd rájuk. Az előrejelzések azonban megfogalmaznak néhány várható átfogó mintát a 2018 és 2030 közötti időszakra vonatkozóan:

• Technológiai fejlődés: A növekvő mértékű digitalizálás, automatizálás és IKT-használat különböző készségek kialakítását és eltérő munkafeladatokhoz való alkalmazkodást igényel majd a munkavállalóktól.
• Korlátozott mértékű közfinanszírozás: Számos olyan munkakör van – különösen a közszolgáltatások, a művészet és a szórakoztatás terén –, amely közfinanszírozásra támaszkodik. Mivel az állami költségvetések továbbra is korlátozottak lesznek, ez kihat majd e munkakörök foglalkoztatási kilátásaira is.
• Demográfiai változás: Mivel az EU népessége elöregedőben van, valószínűleg nagyobb lesz a szociális ellátást nyújtó szakemberek iránti igény, ugyanakkor a költségvetési korlátok és az új technológiák folytán ezek a foglalkozások is változnak majd.
• Globalizáció: A fokozódó globalizáció következtében megnő a több nyelvet beszélő munkavállalók iránti kereslet. Bizonyos szerepekben a munkavállalókra nagyobb mértékű határokon átnyúló munkavégzés is várhat.
• Környezetvédelmi szabályozás: A környezeti kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság és a környezetvédelem szükségessége új szabályozási területek létrejöttét, valamint olyan készségek iránti igényt eredményez majd, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek csökkentsék szénlábnyomukat.
• Fokozódó automatizálás: Az automatizálás várhatóan jelentős hatást gyakorol majd azokra a foglalkozásokra, amelyekben a feladatok automatizálhatók, és kevés szerepe van a kommunikációnak, az együttműködésnek és a kritikus gondolkodásnak. A jogi, szociális, kulturális és hasonló területeken dolgozó szakemberek munkája kapcsán igen alacsony az automatizálás kockázata.

Hogyan lehet elsajátítani ezeket a készségeket?

Ezen a csoporton belül számos szabályozott szakma van, és a szakmai szervezetek fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy az egyének a munkájuk ellátásához megfelelő készségekkel rendelkezzenek (például azáltal, hogy meghatározzák az egyes foglalkozások által megkövetelt konkrét készségeket). Számos olyan hálózat is működik, amely lehetővé teszi a bevált gyakorlatok megosztását az említett és hasonló területeken dolgozó szakemberek között (pl. Európai Szociális Hálózat).

A meglévő munkavállalók folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása közös kihívás. Attól függően, hogy egy adott foglalkozáson belül ki milyen munkát végez, ez nagyobb kihívást jelent az önfoglalkoztatóknak (pl. jogászok), illetve a szabadúszóknak (pl. újságírók).

Kapcsolódó linkek:

Készségigény-előrejelzése

Jogi, szociális, kulturális és hasonló foglalkozások

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Drop’pin@EURES

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebookon

Az EURES a Twitteren

Az EURES a LinkedInen