Az is közös bennük, hogy Európából indultak el.
Az innovatív európai vállalkozások évszázadok óta globális hatást gyakorolnak, és mi most történelmi perspektívából tekintünk át néhány, a kontinensen átívelő startup sikersztorit.
1840-1899
Az elmúlt 170 évben a Siemens egy németországi hátsóudvar műhelyéből a gyáripar egyik hajtómotorjává nőtte ki magát, és mára több mint 370 000 embert alkalmaz. A céget 1847-ben alapították Siemens & Halske néven, és találmányaival, illetve a távolsági telefonvonalakkal gyorsan sikeressé vált.
Nem a Siemens az egyedüli vállalat, mely régre nyúlik vissza, és szerényen indult. Ugyanabban az évben a határ másik oldalán, Franciaországban Louis-François Cartier átvette a mestere ékszerműhelyét és később, az unokái segítségével a családi üzletet világméretű luxusmárkává fejlesztették, amelyet a királyi családok és a hírességek egyaránt kedvelnek.
Skandináviában ugyanebben az időben szintén leteszik a jövőbeli üzleti óriások alapjait, elsőként a Nokia (Finnország, 1865), majd az Ericsson (Svédország, 1876) létrejöttével. Míg a stockholmi Ericsson alapításától kezdve a távközlésre összpontosított (távírókészülékek javításával foglalkoztak), a Nokia eredetileg egy papírmalom volt, ahol toalettpapírt és hasonló termékeket gyártottak. A cég csak az 1900-as évek elején kezdett el terjeszkedni arra a területre, amelyről ma ismerjük.
1900-1949
Európa számos híres autógyártónak ad otthont, és az Egyesült Királyságban gyártott Aston Martin vitathatatlanul legendássá vált köszönhetően annak, hogy hosszú ideje James Bonddal kapcsolják össze. A két mérnök, Lionel Martin és Robert Bamford által 1913-ban alapított cég éppen csak megvetette lábát, amikor az első modell gyártását megszakította az első világháború kitörése. A szerencsétlen kezdet és – időnként – viharos történelmi események ellenére az Aston Martin márka kitartott, és a közelmúltban más közlekedési eszközök, például a motorcsónakok és a tengeralattjárók felé is nyitni kezdett.
Guccio Gucci bevándorló szállodai munkásként Párizsban és Londonban dolgozott, ahol megihlették azok a kimagasló minőségű táskák, amelyeket a szállóvendégeknél látott. Hazájába, Olaszországba visszatérve Gucci 1921-ben saját nevén alapított egy üzletet, ahol finom bőrárukat lehetett kapni. Csaknem száz évvel később a luxus divatmárkát 2017-ben a világ 47. legértékesebb márkájává választotta a Forbes magazin; értékét 12,7 milliárd dollárra becsülték.
A LEGO Európa egyik legismertebb startup sikersztorija. A céget az 1930-as évek elején, Dániában alapították, és eredetileg fajátékokat gyártott. A jól ismert műanyag építőelemek gyártása 1949-ben következett, ami a Lego vezető szerepének kezdetét jelentette a játékpiacon és azon túl. Az elmúlt években a cég a termékei tartós népszerűségéből új befektetésekkel, például filmekkel, videojátékokkal és vidámparkokkal kovácsolt tőkét. Megdöbbentő adat, de a LEGO 2016-ban 75 milliárd elemet értékesített; a cég világszerte letette lábnyomát.
1950-1999
A második világháborút követő évtizedek a gyors gazdasági növekedés évei voltak Európa-szerte, és a startupokból virágzó üzletek váltak. Az 1969-ben, Írországban alapított Primark ruházati lánc alacsony árú ruházattal töltötte be a piaci rést, és korai éveiben folyamatos belföldi növekedésnek örvendhetett. A legutóbbi európai és amerikai bővítésnek köszönhetően 2016-ra a cég portfóliója 320 üzletre bővült 11 országban.
Richard Branson neve mára biztosan ismerősen cseng, ám az 1970-es évek elején ő is csak egy zöldfülű vállalkozó volt, aki hanglemezekkel kereskedő csomagküldő szolgáltatást működtetett egy templomból, majd később lemezboltot nyitott az Egyesült Királyságban. Ezt követte a Virgin Records, és a következő negyven évben a cég a fuvarozás, a kiskereskedelem és a telekommunikáció területére is átterjeszkedett . Napjainkban a Virgin Groupnak több mint 37 millió követője van a közösségi média felületein, világszerte 53 millió ügyféllel és 16,6 milliárd globális bevétellel büszkélkedhetnek.
Az ezt követő években olyan technológiai alapú startup vállalkozások felemelkedése látható, mint az Avast (Csehország, 1988), a TomTom (Hollandia, 1991), a CD Projekt (Lengyelország, 1994) és az Opera Software (Norvégia, 1997). Az online adatbiztonság, a digitális navigáció, a videojátékok és a szoftverek területén működő e négy vállalat mindegyike jelentős sikereket ért el az innovatív termékeiknek és a digitális piac iránti növekvő igénynek köszönhetően.
2000-2018
Ez a technológiai trend az új évezredben is folytatódott: a Skype rövid időn belül a távközlési ipar egyik legfontosabb új szereplőjévé vált. A 2003-ban alapított luxemburgi székhelyű cég elsőként kínált ingyenes, számítógépeken keresztül kezdeményezhető videohívásokat, 2011 májusában pedig a közzétett adatok szerint 8,5 milliárd dollárért vásárolta meg a Microsoft. A legfrissebb becslések szerint a havonta aktív felhasználók száma több mint 300 millióra tehető.
Svédországban 2008-ban indult útjára a Spotify, melyet a zenei kalózkodás ellen vívott folyamatos küzdelemre adott válaszként fejlesztettek ki. 2012 végére a zenei szolgáltató platform felhasználói bázisa elérte a 20 millió aktív felhasználót, közel egy évtizeddel az elindítása után pedig a Spotify bejelentette, hogy ez a szám 140 millióra nőtt.
Magyarországon Somlai-Fischer Ádám mérnök egy egyedi, zoomolható prezentációs eszköz prototípusát alkotta meg azzal a céllal, hogy saját médiaművészeti munkáit bemutassa. Ez a prototípus lett a 2009-ben útjára indított Prezi alapja, mely immár 85 millió felhasználóval és 325 millió nyilvánosan elérhető prezentációval büszkélkedhet.
A Deliveroo-t a közelmúltban Londonban alapította William Shu, miután megtapasztalta a késő esti ételkiszállítás hiányát a városban. A cég az első két év során jelentős ismertségre tett szert, híre szájról szájra terjedt, 2015-ben pedig nemzetközi szinten is bővülni tudott. Három év elteltével a Deliveroo 14 országban és több mint 140 városban működik.
Ez csupán egy röpke áttekintés volt az elmúlt években Európából elinduló, különböző típusú, sikeres vállalkozásokról. Reméljük, hogy inspirálónak találta a történeteiket. Ha kedvet kapott hozzá, olvassa el cikkünket, mely arról szól, hogy mit tegyünk és mit ne, ha saját vállalkozást indítunk.
Kapcsolódó linkek:
További információk:
Az Ön EURES-tanácsadója
Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban
EURES állásadatbázis
Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak
EURES rendezvénynaptár
Közelgő online események
Az EURES a Facebook-on
Az EURES a Twitter-en
Az EURES a LinkedIn-en
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2018. március 19.
- Szerzők
- Európai Munkaügyi Hatóság | A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága
- Témák
- Üzlet / Vállalkozás
- Külső EURES hírek
- Belső EURES hírek
- Munkaerőpiaci hírek/mobilitási hírek
- Hírek/jelentések/statisztika
- Sikertörténetek
- Ifjúság
- Ágazat
- Accomodation and food service activities
- Activities of extraterritorial organisations and bodies
- Activities of households as employers, undifferentiated goods- and services
- Administrative and support service activities
- Agriculture, forestry and fishing
- Arts, entertainment and recreation
- Construction
- Education
- Electricity, gas, steam and air conditioning supply
- Financial and insurance activities
- Human health and social work activities
- Information and communication
- Manufacturing
- Mining and quarrying
- Other service activities
- Professional, scientific and technical activities
- Public administration and defence; compulsory social security
- Real estate activities
- Transportation and storage
- Water supply, sewerage, waste management and remediation activities
- Wholesale and retail trade; repair of motor vehicles and motorcycles