Élet- és munkakörülmények: Magyarország

Magyarországon munkaközvetítő tevékenységet az állami foglalkoztatási szolgálat szervei (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala foglalkoztatási, munkaerőpiaci feladatokat ellátó ágazati szakigazgatási szervei), valamint az erre felhatalmazással rendelkező magán-munkaközvetítők folytathatnak. A munkát kereső személlyel szemben díjat nem lehet felszámolni. Magán-munkaközvetítést belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, amennyiben a székhelye szerinti illetékes kormányhivatal munkaügyi központja nyilvántartásba vette. 2018. december 31-én (a székhely és telephely együttes száma szerint) 914 munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég volt nyilvántartva, a közép-magyarországi régióban működött ezek több mint fele.

Mind a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaihoz, mind a magán-munkaközvetítőkhöz bárki fordulhat segítségért (tehát nem csak a regisztrált álláskeresők).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) internetes oldalán elérhetők a szolgáltatással kapcsolatos információk. A Virtuális Munkaerőpiac Portálon (VMP) meg lehet tekinteni az aktuális üres álláshelyeket. A munkaadók a VMP oldalán rögzíthetik állásajánlataikat. Az NFSZ portálról elérhető az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) közvetítő rendszere is, ahol szintén található információ a magyarországi betöltetlen álláshelyekről.

Az állami és magán közvetítő szolgálatok mellett számos állásportál, toborzási események, hirdetési újságok és közösségi oldalak (LinkedIn, Facebook), valamint személyes kapcsolatrendszer is használhatók az önálló álláskereséshez. 

Hivatkozások:

A szakmai önéletrajzot magyar és az állástól függően angol nyelven is el kell készíteni. Ez nagyjából megfelel a többi európai országban is alkalmazott önéletrajz-szabványnak, általában elektronikusan, nyomtatva, illetve amennyiben a hirdetés külön előírja, kézzel kell elkészíteni. A pályázathoz mellékeljük a munkakörhöz szükséges végzettséget igazoló dokumentumok, nyelvvizsga-bizonyítványok másolatait.

Az egész önéletrajz 1, maximum 2 oldal terjedelmű legyen, és tartalmazza az alábbi adatokat:

• Személyes adatok és pontos elérhetőségek
• Iskolai végzettség (időrendben visszafelé)
• Tanfolyamok, szakképesítés (időrendben visszafelé)
• Munkahelyek, szerzett munkatapasztalatok Számítástechnikai ismeretek
• Nyelvtudás, jogosítvány
• Egyéb releváns készségek, kompetenciák
• Hobbi, szabadidős tevékenység.

A motivációs levél az állás meghirdetőjének, illetve a potenciális munkáltatónak címezve tartalmazza azokat a fontos információkat, amelyek nem kerültek be az önéletrajzba. Fejtsük ki, hogy honnan szereztünk tudomást az állásról, milyen pozíciót kívánunk megpályázni, milyen, a betöltendő állás szempontjából fontos készségekkel, képességekkel rendelkezünk, miért tartjuk magunkat a legalkalmasabb jelöltnek az állásra, mik a céljaink, terveink stb. A motivációs levél ne legyen több egy oldalnál, és – eltérően az önéletrajztól – (amennyiben papíron adjuk be a jelentkezést) minden esetben írjuk alá kézzel. Fontos, hogy a kísérőlevél és az önéletrajz harmonikus egységet alkosson és tartalmilag reflektáljon az álláshirdetésben vagy a pozíció leírásában szereplő elvárásokra.

Érdemes megadni referenciát is, ami lehet olyan munkahelyi tapasztalat, amire büszkék vagyunk, vagy olyan szakemberek, akik objektív – de valószínűleg inkább pozitív – képet tudnak rólunk festeni. Ha van ilyen, előre beszéljük meg az illetővel, hogy feltüntethetjük-e az önéletrajzon, méghozzá telefonszámmal, beosztással, cégnévvel együtt.

A munkaadók, toborzók előreláthatóan utánanéznek a jelentkezőnek, ezért annak online megjelenéseit, közösségi média profiljait (pl. Facebook, Instagram, LinkedIn) is meg fogják nézni, érdemes ezért ezek minőségére is odafigyelni.

Hivatkozások:

Meghatározás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Jogosultság

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Végrehajtás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Élet- és munkakörülmények

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Hol találni lehetőségeket

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Finanszírozás és támogatás

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Hol hirdethetők lehetőségek

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Finanszírozás munkaadóknak

Magyarországra ez a kategória nem alkalmazható.

Jogi keretrendszer és a sémák leírása

A Magyarországon működő szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy (a továbbiakban együtt: diák) szakképzési munkaszerződés keretében vehet részt szakirányú oktatásban a duális képzőhelynél.

A szakképzési munkaszerződéssel szakképzési munkaviszony jön létre a diák és a duális képzőhely között. A szakképzési munkaszerződéssel a diák elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a diák szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és kötelezettséget vállal a diák számára a szakképzési törvényben meghatározottak szerinti juttatások nyújtására.

A diák a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért munkabérre jogosult. A vonatkozó jogszabály a munkabér havi összegét a tárgyév első hónapjának napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér összegének adott százalékában határozza meg. A munkabér mellett a diákot egyéb juttatásként – a tanév szorgalmi időszakát követő július és augusztus hónapokra is – megilletik a duális képzőhelyen a diák által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is.

A szakképzési munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) kell alkalmazni a szakképzési törvényben meghatározott eltérésekkel. Ez alapján a diákot megilletik a munkavállalót az Mt. alapján vagy ahhoz kapcsolódóan megillető jogosultságok, így különösen az érdekvédelem, a munkavédelem, a munkabér és a pihenőidő. A diákot terhelik ugyanakkor a munkavállalók kötelezettségei is, amelyek egyes esetben diák tekintetében sajátosan alakulnak. A diákot a duális képzőhely a szakképző intézménnyel együtt értékeli, illetve minősíti.

A szakképző intézmények mellett a gazdasági kamara (www.mkik.hu és www.nak.hu) is fontos szerepet tölt be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő megszervezésének elősegítésében: alkalmassági vizsgálatot követően kijelölt hatóságként nyilvántartásba veszi a duális képzőhelyeket, majd ellenőrzi a szakképzéssel összefüggő tevékenységüket.

Hivatkozások:

Jogosultság

A Magyarországon működő szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy (a továbbiakban együtt: diák) szakképzési munkaszerződés keretében vehet részt szakirányú oktatásban a duális képzőhelynél.

Hol találni lehetőségeket

Hivatkozások:

Finanszírozás és támogatás

Nincs elérhető információ

Hol hirdethetők lehetőségek

Hivatkozások:

Finanszírozás munkaadóknak

Hivatkozások:

Az áruk szabad mozgása az európai egységes piac egyik sarokköve.

Az áruk EU-n belüli szabad mozgását gátló nemzeti akadályok felszámolása az uniós szerződésekben rögzített elvek egyike. Egy hagyományosan protekcionista kiindulópontból nézve az EU országai folyamatosan feloldják a korlátozásokat, hogy „közös” vagy „egységes” piacot hozzanak létre. Ez a határok nélküli európai kereskedelmi térség létrehozására irányuló kötelezettségvállalás nagyobb jóléthez és új munkahelyek teremtéséhez vezetett, és az EU-t az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérhető globális kereskedelmi szereplővé tette.

Bár Európa elkötelezte magát az összes belső kereskedelmi akadály felszámolása iránt, a gazdaságnak nem minden ágazatát harmonizálták. Az Európai Unió úgy döntött, hogy európai szinten szabályozza azokat az ágazatokat – például a gyógyszereket vagy az építési termékeket –, amelyek nagyobb kockázatot jelenthetnek az európai polgárok számára. A termékek többsége (amelyek „alacsonyabb kockázatot” jelentenek) az úgynevezett kölcsönös elismerés elvének hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy lényegében minden, a tagállamok valamelyikében jogszerűen előállított vagy forgalmazott termék szabadon mozoghat és forgalmazható az EU belső piacán.

Az áruk szabad mozgásának korlátai

Az EU-Szerződés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy korlátokat szabjanak az áruk szabad mozgásának, ha olyan konkrét közös érdek áll fenn, mint amilyen többek között például a környezet védelme, a polgárok egészsége vagy a közrend. Ez például azt jelenti, hogy ha egy tagállam nemzeti hatóságai szerint egy termék behozatala potenciális veszélyt jelent a közegészségre, a közerkölcsre vagy a közrendre, akkor megtagadhatják vagy korlátozhatják a piacra jutást. Ilyen termékek például a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy bizonyos energiaitalok.

Bár az áruk más tagállamban történő vásárlására általában nincsenek korlátozások, amennyiben azok személyes használatra szolgálnak, bizonyos termékkategóriákra, például az alkoholra és a dohányra azonban számos európai korlátozás vonatkozik.

A tőke szabad mozgása

A belső piac működésének másik alapvető feltétele a tőke szabad mozgása. Ez az uniós jogszabályok által biztosított négy alapvető szabadság egyike, és az európai pénzügyi piacok integrációjának alapját képezi. Az európaiak ma már bármely uniós tagállamban kezelhetik és befektethetik pénzüket.

A tőkepiacok liberalizációja kulcsfontosságú pontja az EU-n belüli gazdasági és monetáris integráció folyamatának. Ez volt az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) és a közös valuta, az euró létrehozása felé tett első lépés.

Előny

A tőke szabad mozgásának elve nemcsak az Unión belüli pénzügyi piacok hatékonyságát növeli, hanem számos előnnyel is jár az uniós polgárok számára. A magánszemélyek jelentős korlátozások nélkül végezhetnek sokfajta pénzügyi műveletet az EU-n belül. Például a személyek nem sok korlátozás mellett végezhetik el a következőket:

1. egyszerű bankszámlanyitás,
2. részvényvásárlás,
3. befektetés vagy
4. ingatlanvásárlás

egy másik tagállamban. Az uniós vállalatok más európai vállalkozásokba fektethetnek be, azoknak tulajdonosai és irányítói lehetnek.

Kivételek

Ezen elv alól bizonyos kivételek mind a tagállamokon belül, mind harmadik országokban alkalmazandók. Ezek főként az adózáshoz, a prudenciális felügyelethez, a közrendet érintő megfontolásokhoz, a pénzmosáshoz és az EU közös kül- és biztonságpolitikája keretében elfogadott pénzügyi szankciókhoz kapcsolódnak.

Az Európai Bizottság folytatja a pénzügyi szolgáltatások szabad piacának kiteljesítését azáltal, hogy új pénzügyi integrációs stratégiákat hajt végre annak érdekében, hogy még könnyebbé tegye a polgárok és a vállalkozások számára pénzük EU-n belüli kezelését.

A lakáskeresésben – akár bérelni, akár vásárolni szeretnék az ingatlant – segítenek az ingatlanközvetítő és -forgalmazó irodák, hirdetési újságok, ingatlanos honlapok, közösségi oldalak. 2019-ben rendkívül megnőtt az új és a használt lakások ára a korábbi évekhez képest, erős túlkereslet mutatkozik az ingatlanpiacon. A fővárosban az átlagos használt lakásár 46 millió Ft volt 2019-ben. Az EU-ban Magyarországon nőttek arányaiban a legjobban a lakásárak (ezen belül Budapesten). A panellakások ára 260.000 – 340.000 Ft/nm2, a téglalakásoké 400.000-570.000 Ft /nm2. A vidéki városokban és falvakban téglaépítésű családi házak elérhetőek már 100.000 Ft-os négyzetméter áron. Egy kisebb lakás (50-70 nm2) havi bérleti díja 80-160 ezer Ft között mozog rezsiköltségek nélkül.  Amennyiben albérletet keres valaki, közösségi oldalakon és csoportokban is kereshet. Bérlőként érdemes felkészülni olyan váratlan esetekre is, hogy a lakás gazdát cserél és olyankor az albérlőknek rövid időn belül új kiadó lakás után kell nézniük. Lakáskereséskor és döntéskor az ár mellett rendkívül fontos szempontok a lakás állaga,  elhelyezkedése, tömegközlekedéshez való fekvése, továbbá a környék, szomszédok megbízhatósága.

Érdemes mindig tisztázni a társasházi közös költség (amely magában foglalja a ház takarításának, a szemétszállításnak, a karbantartásnak a díját) és az egyéb közüzemi díjak mértékét. Rendelkezik-e a lakás külön víz-, gáz- és villanyórával, mert régebbi lakásokban előfordulhat még az átalánydíjas elszámolás (nincsenek elkülönült mérőórák), amely becslésen alapul. Minden esetben pontosan dokumentált mérőóraállással célszerű átvenni a lakást, tisztázva azt is, hogy milyen ütemben, rendszeres fogyasztásmérés (havi/negyedéves/féléves/éves diktálás) alapján vagy általándíjjal történik-e az elszámolás.

Hivatkozások:

Magyarországra történő költözés esetén először mindig érdemes megérdeklődni, hogy a leendő lakóhelyen és környékén milyen típusú oktatási intézmények találhatók, illetve van-e ezekben szabad hely a gyermek számára. Nagyon fontos, hogy a régi iskolából minden, az új iskolába való beiratkozáshoz szükséges igazolást és adatot elhozzanak.

Magyarországon a nevelési, oktatási intézmények a következők: óvoda, általános iskola, középiskola (4, 6 vagy 8 osztályos), főiskola vagy egyetem. Az általános iskolában és a 4 osztályos középiskolákban alapelv a területiség elve, ami azt jelenti, hogy az intézmények elsősorban azoknak a gyermekeknek a fogadását biztosítják, akik a területi körzetben laknak. A szabadon maradó helyekre más körzetből is érkeznek a gyermekek. Ugyanakkor a 8 és 6 osztályos gimnáziumokba csak felvételi alapján lehet bekerülni, ezért itt a területiség elve nem érvényesül. Általában az óvodába és általános iskolába való bekerüléshez nem kell vizsgát tennie a gyermeknek, a középiskolába, illetőleg a felsőoktatás intézményeibe történő bejutáshoz azonban felvételi vizsga tétele azonban előírás.

Az óvoda és általános iskola megválasztása főként azon az alapon történik, hogy a lakóhelyhez közel essen. A középiskola már azon az alapon kerül kiválasztásra, hogy a gyermek képességeinek, illetőleg jövőbeli céljainak melyik a legmegfelelőbb. A középiskolák aktuális rangsorolásáról, amely az érettségi-, nyelvvizsga- verseny- és felvételi eredmények alapján készül, érdemes jelentkezés előtt informálódni.

Magyarországon biztosított az uniós polgár diákok egyenlő bánásmódja: a magyar diákokkal megegyezően részesülhetnek tanulmányi ösztöndíjakban és egyéb kedvezményekben, nappali tagozatosként diákigazolványt kaphatnak. Biztosított a nem magyar nyelvű oktatás is, számos nemzetiségi iskola is működik (ahol az anyanyelvi oktatás mellett nemzetiségi hagyományőrzés is folyik).

Hazánkban 1 millió 24 ezer iskolás gyermeket nevelő háztartás van, amelyekben mintegy 1,5 millió iskolás gyermek él. Egy iskolásra jutó összes iskoláztatási költség 15 628 Ft Egy átlagos család iskolakezdéskor általában 30-40 ezer forintot költ el egy iskolásra. A tanulók 36 százaléka kedvezményesen, 28 százaléka ingyenesen kapott iskolai étkeztetést, 957 ezren pedig ingyenesen kapták a tankönyveket.

Hivatkozások:

A személyek szabad mozgása elvének végrehajtása, amely európai integrációnk egyik sarokköve, olyan gyakorlati szabályok bevezetését jelentette, amelyek azt biztosítják, hogy a polgárok szabadon és könnyen utazhassanak az Európai Unió bármely tagállamába. Az EU-n belül saját autóval történő utazás sokkal egyszerűsödött. Az Európai Bizottság számos közös rendeletet hozott a vezetői engedélyek kölcsönös elismerésére, a gépjármű-biztosítás érvényességére, valamint az autók fogadó országban történő nyilvántartásba vételének lehetőségére vonatkozóan.

Vezetői engedély az EU-ban

Az EU harmonizált vezetőiengedély-mintát és további minimumkövetelményeket vezetett be a vezetői engedély megszerzésére vonatkozóan. Ennek köszönhetően várhatóan csökkenni fog azoknak a járművezetőknek a száma Európa közútjain, akik veszélyeztetik mások biztonságát – függetlenül attól, hogy hol tettek járművezetői vizsgát.

2013. január 19. óta az uniós országok által kiállított valamennyi vezetői engedély külseje és tapintása egyforma. Az engedélyeket a hitelkártyák méretével és alakjával megegyező méretű és alakú műanyag kártyára nyomtatják.

A vezetői engedély közigazgatási érvényességi idejét harmonizálták, és ez a motorkerékpárok és a személygépkocsik esetében 10 és 15 év között van. Így a hatóságok rendszeresen új biztonsági elemekkel egészíthetik ki az okmányokat, hogy nehezebb legyen azokat hamisítani vagy manipulálni, és a vezetői engedéllyel nem rendelkező vagy a vezetéstől eltiltott személyek nehezebben tudják majd megtéveszteni a hatóságokat – akár a saját országukban, akár más uniós tagállamban.

Az új európai vezetői engedély a veszélyeztetett úthasználókat is védi azáltal, hogy fokozatos hozzáférést biztosít a motorkerékpárok és más motoros kétkerekű járművek számára. A „fokozatos hozzáférés” rendszere azt jelenti, hogy a járművezetők csak azután válnak jogosulttá nagyobb járművek vezetésére, hogy elegendő tapasztalatra tettek szert kisebb motorkerékpárokon. A kismotorok külön kategóriát fognak képezni, amelynek a jelölése AM lesz.

Ön csak abban az országban kaphat vezetői engedélyt, ahol életvitelszerűen vagy rendszeresen él. Főszabályként ez az az ország, ahol Ön személyes okokból vagy munkavégzéshez kapcsolódóan legalább 185 napot tölt egy-egy naptári évben.

Előfordulhat, hogy valaki egyszerre két vagy több uniós országhoz is kötődik személyes vagy munkával kapcsolatos okokból. Ilyenkor az az ország számít szokásos tartózkodási helynek, ahová személyes kötelékek fűzik, feltéve hogy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltétel nem alkalmazandó azokra, akik meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából költöznek egy időre valamelyik uniós tagállamba.

Ha Ön azért költözik külföldre, hogy ott főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytasson, szokásos tartózkodási helye nem változik meg. Ennek ellenére igényelhet vezetői engedélyt a fogadó országban, ha bizonyítani tudja, hogy legalább 6 hónapja ott tanul.

Az autó regisztrációja a fogadó országban

Ha Ön hazájából letelepedési szándékkal egy másik uniós országba költözik, és magával viszi személygépkocsiját, azt nyilvántartásba kell ott vetetnie, és be kell fizetnie a személygépkocsira vonatkozó összes adót.

Az EU nem szabályozza egységesen a gépjármű-nyilvántartást és a hozzá kapcsolódó adókat. Bizonyos országok mentességet biztosítanak a regisztrációs adó alól azon személyek esetében, akik tartósan szándékoznak letelepedni az országban.

Ha szeretné megtudni, kaphat-e adómentességet, ellenőrizze annak az országnak az alkalmazandó határidőit és feltételeit, ahová költözni szeretne.

A pontos szabályokról és határidőkről tudakozódjon a tagállami hatóságoknál: https://europa.eu/youreurope/citizens/vehicles/registration/registration-abroad/index_hu.htm.

Gépjármű-biztosítás

Az uniós polgárok bármelyik uniós országban biztosíthatják gépjárművüket, amennyiben a kiválasztott biztosítótársaság a fogadó nemzeti hatóságtól engedélyt kapott a kapcsolódó biztosítási kötvények kiállítására. Egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társaság csak bizonyos feltételek teljesülése esetén jogosult a kötelező polgári jogi felelősségbiztosításra kötvényt értékesíteni. A biztosítás az Unió egész területén érvényes, függetlenül attól, hogy hol történik a baleset.

Adózás

A gépjárművek hozzáadottérték-adóját (héa) rendszerint abban az országban kell megfizetni, ahol a gépkocsit megvásárolják, bár bizonyos feltételek mellett a héát a rendeltetési országban kell megfizetni.

Az egyik uniós tagállamban vásárolt és egy másik uniós tagállamban történő nyilvántartásba vételre szánt járműre vonatkozó szabályokról további információk a https://europa.eu/youreurope/citizens/vehicles/registration/taxes-abroad/index_hu.htm linken találhatók.

Magyarország a schengeni térség teljes jogú tagja. Az Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai (uniós polgárok) érvényes úti okmány (útlevél vagy személyazonosító igazolvány) birtokában jogosultak beutazni Magyarországra. Magyarország csatlakozott „az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló”, Párizsban, 1957. december 13-án aláírt Európai Megállapodáshoz. A megállapodásban résztvevő tagállamok állampolgárai 3 hónapot meg nem haladóan tartózkodásuk során érvényes vagy egy éven belül lejárt magánútlevelükkel; illetve érvényes vagy egy éven belül lejárt személyazonosító igazolványukkal is beutazhatnak. A nem uniós polgár családtagok úti okmánnyal és, amennyiben vízumköteles országból érkeznek, beutazási vízummal utazhatnak be, amelyet ingyenesen, gyorsított eljárásban szerezhetnek be. Vízum beszerzése alól mentesül azonban az a nem uniós családtag, aki valamely tagállamban uniós polgár családtagja számára kiadott tartózkodási kártyával rendelkezik. Ezekre a családtagokra kedvezményes tartózkodási feltételek is vonatkoznak. Az első három hónapban a tartózkodási jog külön feltételek és más formai követelmények és bejelentkezés nélkül megilleti az uniós polgárt és a vele együtt érkező vagy hozzá csatlakozó családtagokat. Három hónapot meghaladó tartózkodásra az uniós polgár és családtagja akkor jogosult, ha keresőtevékenységet vagy tanulmányokat folytat, illetve maga és családtagja eltartásáról saját forrásból gondoskodik, beleértve az egészségügyi ellátás teljes körű fedezetének biztosítását.

A három hónapot meghaladó tartózkodást be kell jelenteni, és a tartózkodás jogszerűségét dokumentummal kell igazolni. Az uniós polgár részére az eljáró hatóság regisztrációs igazolást, a nem uniós polgár családtag részére pedig legfeljebb öt év érvényességű tartózkodási kártyát állít ki, amely által állandó lakóhelyet létesítenek Magyarországon. Ezt követően az illetékes kormányhivatal a lakcímet igazoló hatósági igazolványt az érintettnek automatikusan megküldi. További lakóhelyváltozást az új lakóhely szerint illetékes önkormányzat okmányirodájánál kell bejelenteni.

Magyarországon a tartózkodással kapcsolatos kérdésekért – a vízum kivételével, amelyben elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendelkezik hatáskörrel - a Belügyminisztérium, a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) és regionális igazgatóságai felelősek (korábban: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal). Az OIF honlapján megtalálható magyar, angol és német nyelven az eljárásrend és a feltételrendszer leírása, valamint a regionális igazgatóságok és azok ügyfélszolgálatainak pontos elérhetősége.

Mind az uniós polgár, mind családtagja jogosult 5 év jogszerű és folyamatos magyarországi tartózkodás után állandó tartózkodási jogra, amelyet az állandó tartózkodási kártya igazol. Uniós polgár és családtagja csak akkor utasítható ki Magyarországról, ha Magyarország területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, aki beutazási vagy tartózkodási jog hiányában hamis adatra vagy valótlan tényre hivatkozott, továbbá tartózkodása valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére, így különösen a közrendre, köz- és nemzetbiztonságra vagy a közegészségügyre. Ha az uniós polgár vagy a családtag három hónap magyarországi tartózkodás eltelte előtt válik közegészségügyet veszélyeztető beteggé, akkor utasítható ki, ha nem veti alá magát kötelező ellátásnak; három hónap elteltével a kiutasítás ebből az okból már nem foganatosítható.

Hivatkozások:

Az országba érkezés előtt szükséges intézni a nem uniós polgár családtag belépéséhez szükséges dokumentumokat (vízum) a magyar külképviseleten, amennyiben vízumkötelezett állam polgára. Előzőleg kell intézkedni az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC) vagy más formanyomtatvány (pl. E121) kiváltásáról, amelyre majd a regisztrációs igazolás vagy tartózkodási kártya kérelmezéséhez lesz szükség. Amennyiben huzamos tartózkodás során nem várható munkavégzés, igazolást kell szerezni az anyagi fedezetről, szintén a tartózkodási okmányok kérelmezéséhez. Munkavállalás szándéka esetén nem árt néhány, pl. a diplomával, korábbi munkavállalással kapcsolatos anyag beszerzése, esetleg lefordítása, ha azt a munkáltató igényli. Azzal lehet számolni, hogy a lakhatás az első hónapban megoldódik, ezért az országba érkezés előtt elegendő az átmeneti szállás lefoglalása, a végleges szállást könnyebb már Magyarországon intézni. Lakáscélú ingatlant uniós polgárok minden engedély vagy külön adminisztratív formaság nélkül vásárolhatnak vagy bérelhetnek. Diákok esetében a felvételi igazolás, illetve kedvezményes kollégiumi szállás és egyéb lakhatási lehetőség lefoglalása érdekében szükséges előre intézkedni. Gyermekes családok számára fontos, hogy az óvodába vagy iskolába járással kapcsolatos jelentkezéseket időben elkezdjék intézni. Tekintetbe kell veni, hogy Magyarországon 3 éves kortól kötelező az óvodába járás, ezalól az intézmény a szülő indokolt kérelmére adhat felmentést. Az iskolába járás előzetes bejelentkezéshez, az oktatási intézménnyel való kapcsolatfelvételhez kötött. Huzamos átköltözés esetén természetesen rendelkezni kell a különböző tárgyak szállíttatásáról is. Az Európai Gazdasági Térség tagállamában az uniós polgár részére kiadott vezetői engedély lejáratig érvényes, ezt követően, amennyiben az érintett Magyarországra költözött – a magyar állampolgárokéhoz megegyező módon – egyszerű cserével érvényesíthető. A nem uniós családtagnak cserélnie kell vezetői engedélyét. Érdemes észben tartani, hogy a közforgalmi közlekedési kedvezmények az uniós polgárok számára is igénybe vehetőek, Magyarország kölcsönösségi alapon elismeri a mozgásában korlátozott személy részére a partner EU tagállamokban kiállított parkolási igazolványt.

Az országba érkezést követően meg kell tenni az integrálódáshoz szükséges első lépést, a tartózkodás bejelentését és a tartózkodási okirat kérelmezését a Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál (amely az egyablakos ügyintézés miatt egyidejűleg a lakcímkártya megszerzését is jelenti: utóbbit külön – az eljárás részeként – Budapest Főváros kormányhivatala állítja ki és küldi ki postán a kérelmezőnek). A gazdasági tevékenységet végzők adószámot és TAJ számot kapnak. A munkavállalók részére ezeket a foglalkoztató igényli, míg az egyéni vagy társas vállalkozónak önállóan kell intéznie. A munkavállalónak egészségügyi orvosi vizsgálaton kell átesnie.

Hivatkozások:

A munka és a foglalkoztatás minősége – létfontosságú kérdés, amely jelentős gazdasági és emberi hatással is jár

A jó munkakörülmények fontosak az európai munkavállalók jóléte szempontjából. Ezek

• hozzájárulnak az európaiak testi és lelki jólétéhez, és
• hozzájárulnak az EU gazdasági teljesítményéhez.

Emberi szempontból a munkakörnyezet minősége nagyban befolyásolja az európai munkavállalók munkával és magánélettel való általános elégedettségét.

Gazdasági szempontból a színvonalas munkakörülmények a gazdasági növekedés hajtóerejeként működnek, és megalapozzák az Európai Unió versenypozícióját. A munkahellyel való nagyfokú elégedettség fontos tényező az uniós gazdaság magas szintű termelékenységének elérésében.

Ezért az Európai Unió számára alapvető fontosságú egy olyan fenntartható és kellemes munkakörnyezet kialakításának és fenntartásának előmozdítása, amely támogatja az európai munkavállalók egészségét és jólétét, és megfelelő egyensúlyt teremt a munkaidő és a nem munkával töltött idő között.

A munkakörülmények javítása Európában: az Európai Unió egyik fontos célkitűzése.

Az EU egyik prioritása, hogy kedvező munkakörülményeket biztosítson az európai polgárok számára. Az Európai Unió ezért együttműködik a nemzeti kormányokkal a kellemes és biztonságos munkahelyi környezet biztosítása érdekében. A tagállamok a következők révén kapnak támogatást:

• a különböző országok közötti tapasztalatcsere és közös fellépések
• a munkakörülményekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó, az Európai Unió egész területén alkalmazandó minimumkövetelmények megállapítása

A munka és a foglalkoztatás minőségére vonatkozó kritériumok

A fenntartható munkakörülmények elérése érdekében fontos meghatározni a kedvező munkakörnyezet fő jellemzőit, ezáltal pedig a munkakörülmények minőségére vonatkozó kritériumokat.

A dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) egy olyan uniós ügynökség, amely nevéhez hűen tájékoztatást, tanácsadást és szakértelmet biztosít az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatban. Ez az ügynökség számos kritériumot meghatározott a munkahelyek és a foglalkoztatás minőségére vonatkozóan, többek között a következőket:

• egészség és jólét a munkahelyen – ez létfontosságú kritérium, mivel a megfelelő munkakörülmények feltételezik a munkahelyi egészségügyi problémák megelőzését, a kockázatnak való kitettség csökkentését és a munkaszervezés javítását
• a munkahelyi és a munkahelyen kívüli élet összeegyeztetése – a polgárok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyensúlyt találjanak a munkahelyen töltött idő és a szabadidő között
• készségfejlesztés – a minőségi munkahely képzési, fejlesztési és karrierlehetőségeket kínál

Az Eurofound munkája hozzájárul a megfelelőbb európai élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és kialakításához.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Az Európai Bizottság sokféle tevékenységet végez annak érdekében, hogy előmozdítsa az egészséges munkakörnyezetet az uniós tagállamokban. Többek között kidolgozta a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos közösségi stratégiát a 2021–2027 közötti időszakra. Ezt a stratégiát a nemzeti hatóságok, a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek segítségével hozták létre. Foglalkozik a digitális és zöld átállás, a munkavégzés új formái és a Covid19-világjárvány miatt a munkavállalók védelme terén jelentkező változó igényekkel. A keret ugyanakkor továbbra is foglalkozik a hagyományos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal, például a munkahelyi balesetek kockázataival vagy a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettséggel.

A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi politika célja az uniós munkavállalók jólétének tartós javítása. Figyelembe veszi a munkakörülmények fizikai, erkölcsi és szociális vonatkozásait, valamint az Európai Unió közép- és kelet-európai országokkal való bővítése által támasztott új kihívásokat. A munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós előírások bevezetése jelentősen hozzájárult a munkavállalók helyzetének javulásához ezekben az országokban.

A munkakörülmények javítása az összes uniós országra vonatkozó közös minimumkövetelmények meghatározása révén

Az uniós tagállamokban fennálló élet- és munkakörülmények javítása nagyban függ a közös munkaügyi normák megállapításától. Az uniós munkajogi jogszabályok és rendeletek meghatározzák a fenntartható munkakörnyezetre vonatkozó minimumkövetelményeket, és ezeket most már valamennyi tagállamban alkalmazzák. Az említett normák javítása megerősítette a munkavállalók jogait, és ez az EU szociálpolitikájának egyik fő vívmánya.

Az oklevelek átláthatóságának és kölcsönös elismerésének jelentősége a munkavállalók szabad mozgásának alapvető kiegészítőjeként

A képesítések és a kompetenciák elismerésének lehetősége alapvető szerepet játszhat az arra vonatkozó döntésben, hogy valaki munkát vállaljon egy másik uniós országban. Ezért olyan európai rendszert kell kialakítani, amely garantálja a szakmai kompetenciák kölcsönös elfogadását a különböző tagállamokban. Csak egy ilyen rendszer biztosíthatja, hogy a szakmai képesítések elismerésének hiánya a munkavállalók Unión belüli mobilitásának akadályává váljon.

A szakmai képesítések elismerésének fő elvei az EU-ban

Alapelvként minden uniós polgár számára lehetővé kell tenni, hogy szakmáját bármely tagállamban szabadon gyakorolhassa. Sajnálatos módon ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítását gyakran hátráltatják a fogadó ország bizonyos szakmákhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti követelmények.

E különbségek leküzdése érdekében az EU létrehozta a szakmai képesítések elismerésének rendszerét. E rendszer keretein belül különbséget tesznek a szabályozott szakmák (olyan szakmák, amelyekhez a törvény szerint bizonyos képesítés szükséges) és a fogadó tagállamban jogilag nem szabályozott szakmák között.

A képesítések európai átláthatósága felé tett lépések

Az Európai Unió fontos lépéseket tett a képesítések átláthatóságának elérése érdekében Európában:

•  Fokozott együttműködés a szakoktatás és -képzés terén, azzal a szándékkal, hogy a bizonyítványok és diplomák átláthatóságának valamennyi eszközét egyetlen, felhasználóbarát eszközben egyesítsék. Ide tartoznak például az európai önéletrajzok vagy az Europass-képzések.
• Konkrét intézkedések kidolgozása a szakoktatás és -képzés elismerése és minősége terén.

Az EU-n belüli oktatási és képzési rendszerek közötti különbségek meghaladása

Az uniós tagállamok oktatási és képzési rendszerei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak. Az EU legutóbbi bővítései, amelyek során eltérő oktatási hagyományok váltak az Unió részévé, tovább növelték ezt a sokszínűséget. Ez szükségessé teszi olyan közös szabályok létrehozását, amelyek garantálják a kompetenciák elismerését.

A nemzeti képesítési normák, oktatási módszerek és képzési struktúrák sokféleségének leküzdése érdekében az Európai Bizottság számos olyan eszközt terjesztett elő, amelyek célja a képesítések jobb átláthatóságának és elismerésének biztosítása mind tudományos, mind szakmai célokból.

1. Az európai képesítési keretrendszer

Az Európai Képesítési Keretrendszer kulcsfontosságú prioritás az Európai Bizottság számára a szakmai kompetenciák elismerésének folyamatában. A keretrendszer fő célja az, hogy kapcsolatokat alakítson ki a különböző nemzeti képesítési rendszerek között, és biztosítsa az oklevelek zökkenőmentes átvitelét és elismerését.

2. A Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC központok)

Az Európai Bizottság kezdeményezésére 1984-ben hozták létre a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok hálózatát. A NARIC központok a külföldi tanulmányi időszakok felsőoktatási elismerésével kapcsolatban adnak tanácsot. Az összes uniós tagállamban és az Európai Gazdasági Térség országaiban található NARIC központok létfontosságú szerepet játszanak a képesítések uniós elismerésének folyamatában.

3. Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS)

Az európai kreditátviteli rendszer célja a külföldi tanulmányi időszakok elismerésének megkönnyítése. Az 1989-ben bevezetett rendszer úgy működik, hogy leír egy oktatási programot, és krediteket rendel annak összetevőihez. A program kulcsfontosságú kiegészítője az Erasmus nevű, kiemelkedően elismert hallgatói mobilitási programnak.

4. Europass

Az Europass a szakmai készségek átláthatóságának biztosítására szolgáló eszköz. Öt szabványosított dokumentumból áll.

• önéletrajz (CV),
• kísérőlevél-szerkesztő,
• bizonyítványkiegészítések,
• oklevélmellékletek, valamint
• Europass mobilitási dokumentum.

Az Europass rendszer egyértelműen és könnyen érthetővé teszi a készségeket és a képesítéseket Európa különböző részein. Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség minden országában nemzeti Europass-központokat hoztak létre, amelyek az Europass-rendszerrel kapcsolatos információkat kereső személyek elsődleges kapcsolattartó pontjaiként működnek.

A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Az általános szabály szerint munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra és határozatlan időtartamra jön létre. A magyar jog ismer atipikus munkaviszony formákat. Erre példa a munkaerőkölcsönzés, a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű munkaviszony, a távmunka, az utóbbira az önállóan, teljesítménybérben végzett bedolgozás és a nevelőszülői jogviszonyok. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgatója feladatát nem munkaviszony keretében látja el, hanem a polgári jog szabályai szerint megbízásban. Az ellátott feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak azonban a legkisebb minimálbér összegének meg kell felelnie. Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése a gazdálkodó szervezetnél – a tanuló és a gazdálkodó szervezet között – gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. Tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezetnek pénzbeli juttatást kell fizetni a tanuló részére, amelyet járulékaival együtt visszaigényelhet.

A távmunka olyan foglalkoztatás, amikor a munkavállaló nem munkaszervezetben, nem a munkáltató székhelyén vagy telephelyén dolgozik, hanem általában lakhelyén, és a munkát informatikai eszközzel végzi, azon is juttatja el a munkáltatónak.

A munkaerő-kölcsönző a munkavállalóval munkaszerződést köt, míg a munkaerő-kölcsönző és a tényleges foglalkoztató megbízási vagy vállalkozási szerződést köt egymással. A foglalkoztató és a munkavállaló között viszont szerződéses kapcsolat nem áll fenn.

Létezik továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége. Eszerint mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony. Az egyszerűsítés abban áll, hogy a jogviszonyra csak a legfontosabb munkajogi szabályokat kell alkalmazni, a bejelentés és kijelentés adminisztrációja is kevesebb.

A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rehabilitációs ellátásra jogosultak, álláskeresőként nyilvántartott személyek és azok, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtottak be (közfoglalkoztatott) napi 4, 6 vagy 8 órás munkaidőben, 1-11 hónap időtartamra foglalkoztathatóak. Az álláskereső a közfoglalkoztatásból meghatározott feltételek miatt kizárható. A közfoglalkoztatónak minősülő szerv – állami szerv, önkormányzat, civil vagy egyházi szervezet stb. - hatósági szerződést köt az állami foglalkoztatási szolgálat illetékes szervével, amelyben vállalja közfoglalkoztatottak alkalmazását, amelynek tárgya állami-, önkormányzati kötelező vagy önként vállalt, illetve helyi vagy közösségi, vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat lehet. A tevékenység nem lehet profitorientált, és nem vonatkozhat olyan munkakörre, amelynek ellátásához közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt írtak elő. A 2019. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt, 23 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3%-ra emelkedett. Mindkét nem esetében javulás történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. Az au pair tevékenység olyan foglalkoztatás (háztartási munkának minősülő tevékenység folytatása), amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül, de nem minősül szabályozott szakmának vagy önálló jogviszonynak.

Az előadó-művészi szervezetekben az Mt-t kell alkalmazni, a művészi munkakörök sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben szabályozott eltérésekre figyelemmel (pl. hogy megállapodás hiányában a határozott idejű szerződés az évad végéig tart).

Idénymunka

Áttekintés

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2019-ben átlagosan havi 35,5 ezer főt tett ki. Míg az 1990-es években sokkal gyakoribb volt a mezőgazdasági vendégmunkások jelenléte az országban, számuk azóta jelentősen csökkent. Májustól októberig általában 30-50 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon, többségük Romániából, Ukrajnából, kis részük pedig Szerbiából érkezik, de jelenleg kevesebb az igény az idénymunkások iránt, mint évtizedekkel ezelőtt. Magyarországon a gyümölcs- és zöldségtermelés olyan mértékben csökkent, hogy most már sokkal kevesebb kézi munkaerőre van szükség.

Hogyan találhat idényjellegű mezőgazdasági munkát?

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) elindította a „Munkaszüret” www.munkaszuret.hu elnevezésű magyar nyelvű online hirdetési oldalt, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára megkönnyíti, hogy országszerte egymásra találjanak.

Idénymunka egyszerűsített foglalkoztatásban

Az egyszerűsített foglalkoztatás számos ágazatban, a mezőgazdasági idénymunkában és az idegenforgalmi idénymunkában 2010 óta alkalmazott atipikus foglalkoztatási forma. Számos előnnyel jár, könnyen bejelenthető és kedvező adóteher vonatkozik rá. 2020. április 17-től az alkalmazási szabályok rugalmasabbá váltak:

A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati és vadászati ágazatokban végzett alkalmi és idénymunkát illetően az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben előírt éves időtartam 120 napról 180 napra változott ebben az évben az alkalmi és idénymunkára vonatkozóan egyaránt. További jelentős könnyítés, hogy az alkalmi munka havi időtartama az előző maximum 15 napról 20 napra nőtt. (érvényes 2020. december 31-ig)

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (LXXV/2010. törvény) https://ec.europa.eu/migrant-integration/librarydoc/act-lxxv-of-2010-on-simplified-employment

(magyarul: EFO) a következőket foglalja magában:

• idényjellegű mezőgazdasági és idegenforgalmi munka,
• alkalmi munka,
• a filmiparban dolgozó statisztikák foglalkoztatása.

A foglalkoztatási viszony a bejelentéssel kezdődik

A felek közötti jogviszony a munkáltató által az adóhatóságnak küldött bejelentéssel kezdődik. A munkáltatók a nyilvántartásbavételi és a változásjelentési kötelezettségnek a következőképpen tehetnek eleget:

• 20T1042E formanyomtatvány elektronikusan benyújtva (ügyfélkapun/vállalati kapun keresztül)
• telefonon a nemzeti ügyfélszolgálaton keresztül (kék szám: 185)
• okostelefonról, táblagépről (az EFO alkalmazáson keresztül)

Adókötelezettségek

A munkáltató által fizetendő közterhek összege, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek, a munkaviszony minden egyes naptári napjára vonatkozóan, munkavállalónként:

500 HUF idényjellegű mezőgazdasági munka esetén,

• 500 HUF idényjellegű idegenforgalmi munka esetén,
• 1000 HUF alkalmi munka esetén,
• 3000 HUF filmstatisztaként végzett alkalmi munka esetén.

A munkáltatónak mindössze napi 500 HUF közterhet kell fizetnie munkavállalónként – a külföldi idénymunkások esetében semmit sem, amennyiben az adott személy rendelkezik az országa társadalombiztosítást igazoló igazolásával.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve (EFO) szabályait, valamint a kötelező minimálbérre és a garantált minimálbérre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az 2022. évi szabályok szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók a minimálbér és a garantált minimálbér alatt keresnek: a szakmunkások kormányrendeletben meghatározott munkabére 1301 HUF/óra, a szakképzetleneké pedig 978 HUF/óra.

Jelenleg a nappali állásokat 800 és 1300 HUF közötti órabérért hirdetik, és bár elvben a munkavállalók éjszakai juttatásban és túlóradíjban is részesülnének, törvény szerint egyszerűsített foglalkoztatással egy nap alatt csak 18 400HUF-ot lehet keresni. Az idénymunkások juttatásai szintén korlátozottak: csak nyugdíjra, baleset-egészségügyi ellátásra és álláskeresési juttatásra jogosultak, de például betegszabadságra, szülési szabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra nem.

Nem európai uniós állampolgárt jelenlegi munkaviszony formájában csak idényjellegű mezőgazdasági munka keretében lehet foglalkoztatni.

Figyelmeztetések

• A be nem jelentett munka széles körben elterjedt a mezőgazdaságban.
• A magyar nyelvtudás alapvető fontosságú.

Hivatkozások:

A munkaviszony minden esetben munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – a munkáltató bejelentési kötelezettsége mellett – a jogviszony írásba foglalás nélkül is létrejön, kivéve, ha a felek minta munkaszerződés megkötésével szerződnek.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: megállapodás

• a munkavállaló munkakörében,
• a munkahelyben (kikötés hiányában, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi),
• és alapbérében.

A munkaviszony kezdetétől számított legkésőbb 15 napon belül a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a napi munkaidőről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, a  munkáltatói jogkör gyakorlójáról,kivéve, ha a munkaviszony tartama az egy hónapot vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel, írásban módosíthatja. A törvény a munkáltatót terhelő kötelező munkaszerződés módosításra vonatkozó ajánlattételt ír elő, amikor a munkavállaló a tényleges önkéntes katonai szolgálat teljesítéséből, a szülési szabadságról, illetőleg a gyermek, illetőleg a hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszaérkezik. Ekkor legalább a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók átlagos éves bérfejlesztését kell alapul venni, ennek hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult éves átlagos béremelés mértékét. A közalkalmazott, a közszolgálati tisztviselők, az ügyész, a fegyveres szervek hivatalos állományának tagja és az igazságügyi alkalmazott gyermeke három éves koráig, a munkaviszonyban álló személy emellett három vagy több gyermek nevelése esetén a gyermek öt éves koráig, mint a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülő írásban egyoldalúan heti húszórás részmunkaidőt kérhet. A munkáltató köteles a munkaszerződést vagy a kinevezést eszerint módosítani.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a kormányzati szolgálati jogviszony és a közszolgálati jogviszony (az ilyen jogviszonyban álló személyek a közszolgálati tisztviselők és köztisztviselők), amely kinevezéssel jön létre. Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll a központi államigazgatási szervben és regionális, illetve helyi szerveiben dolgozó személy, illetve a Rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem területén foglalkoztatott személy. Közszolgálati jogviszonyban áll a helyi önkormányzatnál foglalkoztatott, illetve számos más intézménynél (GVH, MTA, KEH, NVI stb.) dolgozó személy. Feltétel a büntetlen előélet, a cselekvőképesség, kormánytisztviselő esetén a felsőfokú – kivételesen középfokú - iskolai végzettség.

A polgári jog szerint megbízási szerződést vagy vállalkozási szerződést köthetnek a felek. Fő szabály azonban, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem eredményezheti a munkavállaló jogos érdekeinek korlátozását vagy csorbítását (a színlelt szerződéseket a jog bünteti).

Hivatkozások:

Főszabály szerint munkaviszonyt a 16. életév betöltése után lehet létesíteni. Ettől eltérően (kivéve a közfoglalkoztatást) azonban az a 15. évét betöltött személy, aki nappali képzés keretében tanulmányokat folytat, az iskolai szünetben, valamint a 16. életévét be nem töltött munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján kulturális, művészeti, sport-, vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható.

Az, aki 18. életévét még nem töltötte be, fiatal munkavállalónak minősül és rá eltérő szabályok vonatkoznak. A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul. Ugyanígy eltérő szabályozás érvényesül sok esetben a női munkavállalókra, illetőleg ezen belül is a várandós és szoptatós nőkre, amely szabályoktól érvényesen eltérni nem lehet.

Alapvető szabály, hogy a munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, egészségi állapotára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat.

A nőt várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges.

Éjszakai munkára nem vehető igénybe fiatal munkavállaló, a nő várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke hároméves koráig, valamint a munkavállaló, ha foglalkoztatására egészségkárosító kockázatok között kerül sor. Ez a kör rendkívüli munkavégzésre és készenlétre sem kötelezhető, illetve a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatóak be, még beleegyezésével sem.

A megváltozott munkaképességű személyek speciálisan akkreditált szakképesítéseket szerezhetnek, fogyatékosságuktól függően (pl. cukrász a hallássérültek számára). Ha 30 főt vagy a foglalkoztatottak 25%-át meghaladó mértékben alkalmaz a foglalkoztató megváltozott munkaképességű munkavállalókat, a rehabilitációs foglalkoztatásához egyéni támogatást vagy a munkahely rehabilitációs célú átalakításához munkahely-teremtési támogatást igényelhet. Átlagosan évente 30 ezer megváltozott képességű munkavállaló után igényelnek állami támogatást.

Magyarországon a menekültek és oltalmazottak megkötések nélkül vállalhatnak munkát, a külföldiek főszabály szerint engedéllyel vállalhatnak munkát, ez alól azonban számos kivétel létezik. A munkaviszonyban a teljes egyenlő bánásmód illeti meg őket, beleértve a díjazást, munkavédelmet, szakszervezeti jogokat. Ezen csoportok foglalkoztatására a helyi önkormányzatoknak helyi esélyegyenlőségi tervet kell elfogadniuk.

A jogok érvényesítésére – a munkaügyi jogvitán túl – lehetőség van mediációs eljárásban, illetve kérelmezni lehet az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárását is vagy az Alapvető Jogok Biztosához lehet fordulni.

Hivatkozások:

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését és megszüntetését be lehet jelenteni elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, az erre a célra rendszeresített űrlapon a nyilvántartást vezető szervhez vagy személyesen a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz (kormányablak). A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó főbb személyes adatait, azt, hogy milyen tevékenység(ek)et kíván folytatni, meg kell jelölni a telephely(ek)et, fiók telep(ek)et, ahol a tevékenység(ek)et folytatni kívánja (üzlet, termelő-, szolgáltató egység), csatolni kell azokat az okiratokat, melyek bizonyítják, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn (pl. van hatósági erkölcsi bizonyítványa), illetve a NAV felé való bejelentéshez szükséges további adatokra is szükség van. Egy személy egy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezhet, amelynek alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlanul felel. A magyar állampolgárokon kívül jogosultak az uniós és EGT-ben részes államok polgárai, a velük azonos jogállást élvező személyek, a bevándorolt vagy letelepedett jogállásúak, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadottak és hontalanok. Gazdasági társaság a jogi személyiség nélküli közkereseti társaság, a betéti társaság, illetve a jogi személy korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és közös vállalat.

A gazdasági társaság alapításához az első lépés a társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében pedig az alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál az alapító okirat elfogadása. A törvény két cégforma esetében ír elő kötelező minimum törzs(alap)tőkét: a kft. esetében ez három millió forint, míg a Zrt. esetében öt, a Nyrt. esetében húszmillió forint. A gazdasági társaság alapítását bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni az illetékes cégbíróságnak, mely azt nyilvántartja. Az eljárás elektronikus. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata név vagy adószám alapján díjmentesen biztosítja a cégek legfontosabb, aktualizált adatainak elérhetőségét (jegyzett tőke, székhely, tevékenységi kör, képviselő).  

Megemlítendő, hogy Magyarországon önfoglalkoztatásnak minősül nemcsak az egyéni vállalkozás, hanem minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről maga köteles gondoskodni. Ilyenek: ügyvéd, európai közösségi jogász, közjegyző, egyéni szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, magán gyógyszerész, szolgáltató állatorvos, falugondnok, tanyagondnok és szociális szogáltatást nyújtó magánszemély.

A kis- és középvállalatok támogatására speciális források és támogatások állnak rendelkezésre.

Hivatkozások:

Magyarországon létezik a munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabér, amelynek összegét évente a Kormány állapítja meg. A minimálbér összege 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200.000.- Ft, hetibér esetén 45.980.- Ft, napibér esetén 9.200.- Ft, órabér alkalmazása esetén pedig 1.150.- Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma 260.000.- Ft. Az egyszerűsített foglalkoztatással dolgozók napi közterhe mezőgazdasági idénymunka és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, alkalmi munka esetén 1 000 forint, filmipari statiszta esetén 3.000 Ft. A közfoglalkoztatottak munkabére teljes munkaidőben, szakképesítéssel nem rendelkezők esetében bruttó 100.000 Ft, szakképesítéssel rendelkezők esetében  130.000 Ft havonta. 2022 novemberében a bruttó átlagkereset 482.400 forint volt (nettó: 320.800 forint), ami 10,1 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, ettől eltérni nem lehet. A munkabért időbérként, teljesítménybérként vagy a kettő összekapcsolásával lehet megállapítani. A munkavállalót a rendkívüli munkaidőben járó ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A munkavállaló részére járó munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni forintban készpénzben vagy banki átutalással. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli (az elektronikus kimutatás is annak számít) elszámolást kell adni, a munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A fizetési kimutatás tartalmazza a munkavállaló bruttó bérének összegét, a levont adóelőleget és szociális biztonsági járulékokat, végül a nettóban kifizetett összeget. A munkavállalónak az őt foglalkoztató munkaadó cég bizonyos esetekben akár béren kívüli juttatást (pl. cafeteria, étkezési, munkába járási, utazási, egyéb hozzájárulást) is fizethet. A munkaadó a munkavállaló részére évente az adóbevalláshoz szükséges adóigazolást állít ki a kifizetésekről és levonásokról.

A magánszemély bruttó jövedelméből a foglalkoztató levonja és a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé a magánszemélytől levont tételeket:

társadalombiztosítási járulék 18,5 %

- és személyi jövedelemadó (egységesen 15 %) viszont 2022. január 1-től a 25 év alatti munkavállalók SZJA mentességet élveznek

A munkáltatót terhelő levonások pedig:

- 13% szociális hozzájárulási adó,

- rehabilitációs hozzájárulás (a 25 főnél több foglalkoztatottal rendelkező munkaadó fizeti (évente a minimálbér kilencszeresének megfelelő összegben), ha az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos száma nem éri el az átlagos létszám 5 %-át.).

Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatója külföldi, ugyanezek a járulékmértékek érvényesek. A befizetést teljesítheti havonta a külföldi foglalkoztató, a képviselője, ezek hiányában a munkavállaló, a NAV speciálisan erre a célra rendelt bankszámlájára.

Bizonyos munkavállalói kategóriák foglalkoztatása esetén a munkáltató kedvezményt kap a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól azok a nők mentesülhetnek életük végéig, akik már felneveltek vagy nevelnek négy vagy több gyereket, illetve azok is, akik  2019. január 1-je után válnak négygyermekes anyává. A művészek és sportolók, edzők által opcionálisan igénybe vehető kedvezményes adó az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). Ekho-t csak olyan bevétel adózására lehet választani, amelyet forintban kapott meg és amely nem haladja meg a törvényi összeghatárt, ami 60 millió forint. Ezen összeghatárnál még további feltétel, hogy a jövedelem eléri a minimálbér 12 szeresét. Amennyiben az érintettnek van éves szinten a minimálbér 12-szeresét elérő, rendes szabályok szerint adózott jövedeleme, az ezt meghaladó rész után a foglalkoztató csak 13 % járulékot, az adózó pedig a bruttó bér 15%-át fizeti be adóként. Külföldi  illetőségű előadóművész, illetve a filmalkotások elkészítésében részt vevő külföldi stábtag 2019. január 1-jétől megszerzett jövedelmét a személyi jövedelemadón kívül 13%-os mértékű szociális hozzájárulási adó is terheli. A szociális hozzájárulási adót addig kell megfizetni, amíg a megszerzett jövedelem a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.

Hivatkozások:

A munkaidő fogalmát tekintve a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, mely tartalmazza a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező munkálatok időtartamát is. Nem minősül munkaidőnek – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, és a lakóhelyről munkahelyre és vissza út időtartama. A teljes napi munkaidő nyolc óra. Ez legfeljebb tizenkét órára emelhető a készenléti munkakörben dolgozóknál, illetve ha a munkavállaló a tulajdonos hozzátartozója. Készenléti jellegű munkakörnek minősül, ha a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc órát, ilyen megállapodás esetén a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. A munkaidőkeretet, a munkarendet, a munkaidő-beosztás szabályait a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend lehet általános (heti öt nap hétfőtől péntekig), kötetlen (a munkavállaló joga a heti munkaidő beosztása, amely esetben a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti). A törvény az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a munkavállaló védelme érdekében meghatározza a napi munkaidő minimális és maximális időtartamát. Eszerint a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet. A munkáltató tevékenysége lehet megszakítás nélküli (legfeljebb napi hat órát szünetelő), több műszakos (legalább heti nyolcvan órát üzemelő) és idényjellegű (az év egy szakához kötődő).

A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartalma főszabály szerint legfeljebb négy hónap, viszont megszakítás nélküli, több műszakos és idényjellegű tevékenység vagy készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén legfeljebb hat hónap, kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb 1 év, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az előbbi rendkívüli munkaidőt meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra további rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.

A vasárnap nem minősül munkanapnak, vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár. Ugyanakkor, bizonyos esetekben vasárnapra rendes munkaidő osztható be (pl. rendeltetése folytán ezen a napon is működő munkáltatónál, idényjellegű, megszakítás nélküli vagy külföldi munkavégzés esetén).

Éjszakai munkának a huszonkét és hat óra közötti munkavégzés minősül.

A pihenőidő alatt a munkavállalónak nem kell munkát végeznie, és a munkáltatót nem terheli a foglalkoztatási kötelezettség. Pihenőidő:

- a munkaközi szünet,

- a napi pihenőidő,

- a heti pihenőnap (vagy heti pihenőidő).

A munkaközi szünet a legrövidebb pihenőidő. A napi munkavégzés közben biztosítja az étkezést és a pihenést. A munkaközi szünet időtartama napi 20 perc, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja. A készenléti jellegű munkakörök kivételével a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe.

A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Ha a munkáltató napi pihenőként 8 órát ad ki, akkor az egymást követő napi pihenőidőknek legalább 22 órának kell lenniük. Ebbe az időtartamba a közlekedés ideje nem számít bele.

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. Ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidő beosztható, akkor is biztosítani kell, hogy a pihenőnap havonta egyszer vasárnapra essen. A heti pihenőnap helyett heti pihenő időt is ki lehet adni, amely megszakítás nélküli 48 óra, amelyet havonta egy alkalommal vasárnapra kell beosztani

Munkaidő-kedvezményeket is megállapít a Munka Törvénykönyve, így pl. munkaidő-kedvezményre jogosult a szakszervezet tisztségviselője, az üzemi tanács tagja, az általános iskolai tanulmányokat folytató munkavállaló, a szoptató nő. Munkaidő-kedvezmény idejére, ha azt a törvény előírja, távolléti díj jár (ami az elmút hat hónap átlagában számított alapbérből és pótlékátalányból, teljesítménybérből és bérpótlékból áll). A havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodik az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához.

Hivatkozások:

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, a munkában töltött idő alapján. A szabadságra jogosult a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas is. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság egységesen 20 munkanap. A munkavállalót az életkorától függően pótszabadság illeti meg. A hosszabb időtartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A pótszabadság mértéke a következő:

- 25 éves kortól 1 munkanap,

- 28 éves kortól 2 munkanap,

- 31 éves kortól 3 munkanap,

- minden további 2 évenként, 45 éves korig további 1 munkanap,

- 45 éves kortól 10 munkanap.

A fentiek mellett a munkavállalót bizonyos esetekben további pótszabadság is megilleti. A Munka Törvénykönyve az alábbi pótszabadságot nevesíti: a fiatal munkavállalónak járó, a gyermeket nevelő munkavállalónak járó, amennyiben gyermeke tizenhat évesnél fiatalabb, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalónak járó és az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot és az annak a munkavállalónak járó pótszabadságot, aki megváltozott munkaképességű, illetve aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

A szabadságnak, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, mindig az adott évre számított arányos része jár, kivéve az apának gyermeke születése esetén járó 5 napos pótszabadságot, amely teljes mértékben jár – függetlenül a munkaviszony kezdőnapjától vagy megszűnésének időpontjától.

A szabadságból hét napot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben, a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie kell a munkáltatót. A munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesülnie kell a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Az életkor alapján járó pótszabadság a tárgyévet követő év végig adható ki – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja, de az okozott költségeket és kárt meg kell térítenie.

Az anyát egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni, és ez munkában töltött időnek minősül. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg: a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, beleértve a vezetőt is; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt, c) legfeljebb két évig, ha tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló hozzátartozóját személyesen ápolja, gondozza, d) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén a szolgálatteljesítés tartamára.

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, erre az időszakra a távolléti díj 70 %-a jár. A munkaszüneti napra eső keresőképtelenség idejére csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót illeti meg az említett díjazás.

A munkavállalónak főszabály szerint nem kell munkát végeznie a törvény által meghatározott munkaszüneti napokon. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés, illetve a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozhatja. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

Hivatkozások:

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben szabadság illeti meg, a munkában töltött idő alapján. A szabadságra jogosult a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló és a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas is. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság egységesen 20 munkanap. A munkavállalót az életkorától függően pótszabadság illeti meg. A hosszabb időtartamú pótszabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A pótszabadság mértéke a következő:

- 25 éves kortól 1 munkanap,

- 28 éves kortól 2 munkanap,

- 31 éves kortól 3 munkanap,

- minden további 2 évenként, 45 éves korig további 1 munkanap,

- 45 éves kortól 10 munkanap.

A fentiek mellett a munkavállalót bizonyos esetekben további pótszabadság is megilleti. A Munka Törvénykönyve az alábbi pótszabadságot nevesíti: a fiatal munkavállalónak járó, a gyermeket nevelő munkavállalónak járó, amennyiben gyermeke tizenhat évesnél fiatalabb, a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalónak járó és az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadságot és az annak a munkavállalónak járó pótszabadságot, aki megváltozott munkaképességű, illetve aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

A szabadságnak, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, mindig az adott évre számított arányos része jár, kivéve az apának gyermeke születése esetén járó 5 napos pótszabadságot, amely teljes mértékben jár – függetlenül a munkaviszony kezdőnapjától vagy megszűnésének időpontjától.

A szabadságból hét napot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben, a munkavállalónak a szabadság kezdete előtt 15 nappal értesítenie kell a munkáltatót. A munkavállalónak naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesülnie kell a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettség alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Az életkor alapján járó pótszabadság a tárgyévet követő év végig adható ki – a felek naptári évre kötött megállapodása alapján. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja, de az okozott költségeket és kárt meg kell térítenie.

Az anyát egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg, azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni, és ez munkában töltött időnek minősül. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg: a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, beleértve a vezetőt is; b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt, c) legfeljebb két évig, ha tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló hozzátartozóját személyesen ápolja, gondozza, d) tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat esetén a szolgálatteljesítés tartamára.

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg, erre az időszakra a távolléti díj 70 %-a jár. A munkaszüneti napra eső keresőképtelenség idejére csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót illeti meg az említett díjazás.

A munkavállalónak főszabály szerint nem kell munkát végeznie a törvény által meghatározott munkaszüneti napokon. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés, illetve a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31-ig az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását évenként rendeletben szabályozhatja. Ennek során vasárnap nem nyilvánítható munkanappá és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie.

Hivatkozások:

A munkavállalók gazdasági és szociális jogaik védelmére, érdekeik hatékonyabb érvényesítésére érdekképviseleti szerveket hozhatnak létre és működtethetnek. Ennek két formája a szakszervezet és az üzemi tanács. A munkavállalók az általuk választott szakszervezetbe szabadon beléphetnek vagy távolmaradhatnak. Ha a munkavállalók létszáma a megelőző félévre számítva a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha az ötven főt meghaladja, üzemi tanácsot választanak. A munkáltatónak fel kell hívnia a munkavállalók figyelmét, ha a feltételek fennállnak, ha a felállításra mégsem kerül sor, a munkáltató nem vonható felelősségre. A munkavállalókat ezek a szervek képviselik a munkavállalói jogok tekintetében a konkrét munkáltatóval szemben.

A szakszervezet egyik legfontosabb joga, hogy a munkáltatóval kollektív szerződést kössön. Emellett a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztatja, a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, az állami szervek és bíróságok előtt képviseli. Emellett jogosult tájékoztatást kérni a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatosan a munkáltatótól, és kifejtheti véleményét, konzultációt kezdeményezhet. Ellenőrizheti a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. A szakszervezet tisztségviselőjét fokozott munkajogi védelem illeti meg a munkáltatói felmondással szemben.

A szakszervezet társadalmi szervezet, amely az egyesülési jog alapján jön létre. Alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza, majd a szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. Vannak kis tagsággal bíró szakszervezetek (100 fő), illetve több ezres tagsággal működők (pl. a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete).

Emellett sok ágazatban léteznek törvényekkel létrehozott kamarák. Egyes kamarákban a tagság kötelező, tehát az adott gazdasági tevékenység végzése nem lehetséges kamarai tagság nélkül (ilyen pl. a Magyar Építész Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Orvosi Kamara). Az érdekképviseleti szervek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácson keresztül érvényesíthetik érdekeiket. A Tanács tagjai – többek között - az érdekképviseleti szervek és szövetségek, és ezen keresztül kiterjedt konzultációs és véleményezési jogosultságokkal bírnak az Országgyűlés és a kormány irányában.

Számos magyar szakszervezet tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek (ETUC). 

Hivatkozások:

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítésére, az érdekképviseleti szerv a Munka Törvénykönyvéből származó, illetőleg a kollektív szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igény érvényesítésére munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában speciális bíróság, ún. munkaügyi bíróság jár el. A munkajogi igény három év alatt évül el, ugyanakkor bizonyos munkáltatói jognyilatkozatok esetében (pl. egyoldalú munkaszerződés-módosítás) a keresetindítás határideje 30 nap. A munkaügyi jogvitát megelőzheti egy egyezség megkötésére irányuló békéltető eljárás, ha ebben a felek megállapodtak vagy a kollektív szerződés így rendelkezik.

A kormánytisztviselőknek a bírósági jogorvoslatot megelőzően a Közszolgálati Döntőbizottsághoz kell fordulniuk közszolgálati panasszal., és annak a döntését követően fordulhatnak 30 napon belül a bírósághoz. Az érintett esetkörök: a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítás, a minősítés és a teljesítményértékelés megállapításai, fegyelmi és kártérítési ügyben, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában hozott határozat és a kinevezés egyoldalú módosítása.

A munkavállalókat az Alaptörvény és az erről szóló 1989-es törvény alapján a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga, kivéve a jogellenes sztrájk eseteit (pl. Alaptörvénybe ütköző cél). A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető. Sztrájk akkor kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre.

A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatókra és a munkavállalókra a törvény együttműködési kötelezettséget ró.

Kizárt sztrájk tartása az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendőri és rendészeti szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak esetében. Az államigazgatási szerveknél a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Ugyancsak nincs helye sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, illetve érvényes kollektív szerződés megtámadására.

Nagyon fontos, garanciális szabály, hogy olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ebben az esetben csak akkor jogszerű egy sztrájk, ha –törvényi szabályozás hiányában - a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatásról, vagy megállapodás hiányában erről a bíróság dönt (öt munkanapon belül). Megállapodás vagy bírósági döntés hiányában a sztrájk nem kezdhető meg. A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. Ennek alapján tehát a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozó részére díjazás és egyéb juttatás ugyan nem jár, megilletik viszont a munkaviszonyból eredő jogosultságok.

Hivatkozások:

A szakoktatás és szakképzés kifejezés olyan gyakorlati tevékenységekre és tanfolyamokra utal, amelyek egy adott foglalkozáshoz vagy szakmához kapcsolódnak, és amelyek célja a résztvevők felkészítése jövőbeli pályafutásukra. A szakképzés a szakmai elismerés megvalósításának és a munkavállalási esélyek javításának alapvető eszköze. Ezért az európai szakképzési rendszereknek mindenképpen meg kell felelnie a polgárok és a munkaerőpiac igényeinek a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

A szakoktatás és -képzés az Európai Közösség létrehozása óta az EU politikájának lényeges részét képezi. Kulcsfontosságú eleme az EU úgynevezett lisszaboni stratégiájának is, amelynek célja, hogy Európát a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává alakítsa át. 2002-ben az Európai Tanács megerősítette ezt a létfontosságú szerepet, és újabb ambiciózus célt tűzött ki – 2010-ra az európai oktatás és képzés világviszonylatban elismertté tétele – számos világszínvonalú kezdeményezés támogatása és különösen a szakképzés területén folytatott együttműködés megerősítése révén.

2020. november 24-én az Európai Unió Tanácsa ajánlást fogadott el a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről.

Az ajánlás meghatározza azokat a kulcsfontosságú elveket, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szakképzés gyors ütemben alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez, és minőségi tanulási lehetőségeket biztosítson a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt.

Nagy hangsúlyt fektet a szakoktatás és -képzés nagyobb rugalmasságára, a munkaalapú tanulás lehetőségeinek megerősítésére, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a jobb minőségbiztosításra.

Az ajánlás az EQAVET-ről – Európai Szakképzési Minőségbiztosítás – szóló ajánlás helyébe is lép, és tartalmaz egy olyan aktualizált EQAVET-keretrendszert, amely minőségi mutatókat és leírásokat tartalmaz. Hatályon kívül helyezi a korábbi ECVET-ajánlást.

E reformok előmozdítása érdekében a Bizottság támogatja a szakképzési kiválósági központokat, amelyek közös fórumot kínálnak a helyi partnerek számára a „készség-ökoszisztémák” kialakítására. A készség-ökoszisztémák hozzájárulnak a regionális, gazdasági és társadalmi fejlődéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz.

Erasmus+

Az Erasmus+ az európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport támogatására irányuló uniós program.

Az Erasmus+ előzetes költségvetése 26,2 milliárd euró. Ez csaknem kétszerese az elődprogram (2014–2020) pénzügyi keretösszegének.

A 2021–2027-es időszakra szóló program nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására.

A program támogatja az európai oktatási térségben, a digitális oktatási cselekvési tervben és az európai készségfejlesztési programban meghatározott prioritásokat és tevékenységeket. A program emellett:

• elősegíti a szociális jogok európai pillérét,
• végrehajtja az EU 2019–2027-es időszakra szóló ifjúsági stratégiáját,
• fejleszti a sport európai dimenzióját.

Ki vehet részt a projektben? További információkat itt olvashat.

Felnőttoktatás és egész életen át tartó tanulás Európában

Az egész életen át tartó tanulás olyan folyamat, amely az oktatás valamennyi – formális, informális és nem formális – formáját magában foglalja, és az óvodai időszaktól a nyugdíjba vonulást követő időszakig tart. Célja, hogy lehetővé tegye a személyek számára a kulcskompetenciák egész életen át történő fejlesztését és fenntartását, valamint a polgárok számára a munkahelyek, régiók és országok közötti szabad mozgást. Az egész életen át tartó tanulás szintén központi eleme a korábban említett lisszaboni stratégiának, mivel alapvető fontosságú az önfejlesztés, valamint a versenyképesség és a foglalkoztathatóság növelése szempontjából. Az EU számos eszközt elfogadott az európai felnőttoktatás előmozdítására.

Az egész életen át tartó tanulás európai térsége

Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása érdekében az Európai Bizottság célul tűzte ki az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozását. Ebben az összefüggésben a Bizottság a tanulók és a munkaerőpiac igényeinek azonosítására összpontosít annak érdekében, hogy az oktatást hozzáférhetőbbé tegye, és ezt követően partnerségeket hozzon létre a közigazgatási szervek, az oktatási szolgáltatók és a civil társadalom között.

Ez az uniós kezdeményezés az alapkészségek biztosítására vonatkozó célkitűzésen alapul, amely a tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatások európai szintű megerősítésével, valamint a tanulás valamennyi formájának elismerésével valósulhat meg, beleértve a formális oktatást, valamint az informális és nem formális képzést is.

Az európai szakképzést népszerűsítő uniós szervezetek

Az EU azzal a céllal, hogy megkönnyítse az együttműködést és a tapasztalatcserét a szakképzés területén, a SZAKKÉPZÉS területén működő szakosított szerveket hozott létre.

Az Európai Szakképzési Központot (CEDEFOP / Centre Européen pour le Développement de la Formation Professionnelle) 1975-ben hozták létre az európai szakképzés előmozdítására és fejlesztésére szakosodott uniós ügynökségként. A görögországi Szalonikiben székhellyel rendelkező szervezet a szakképzéssel kapcsolatos kutatásokat és elemzéseket végez, és szakértelmét különböző európai partnerek – például kapcsolódó kutatóintézetek, egyetemek vagy képzési létesítmények – körében terjeszti.

Az Európai Képzési Alapítványt 1995-ben hozták létre, és az alapítvány szorosan együttműködik a CEDEFOP-pal. Feladata az (EU-n kívüli) partnerországok abban történő támogatása, hogy korszerűsítsék és fejlesszék szakképzési rendszereiket.

Életminőség – az EU szociálpolitikai menetrendjének legfontosabb eleme

A kedvező életkörülmények számos tényezőtől függnek, például a minőségi egészségügyi szolgáltatásoktól, az oktatási és képzési lehetőségektől vagy a jó közlekedési lehetőségektől, hogy csak néhány, a polgárok mindennapi életét és munkáját befolyásoló tényezőt említsünk. Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy valamennyi tagállamában folyamatosan javítsa az életminőséget, és figyelembe vegye a mai Európa új kihívásait, például az emberek társadalmi kirekesztését vagy az idősödő népességet.

Foglalkoztatás Európában

Az európai foglalkoztatási lehetőségek javítása kulcsfontosságú prioritás az Európai Bizottság számára. A munkanélküliség problémájának kezelésére, valamint a munkahelyek és régiók közötti mobilitás növelésére irányuló uniós szintű kezdeményezések széles skáláját fejlesztik ki és hajtják végre az európai foglalkoztatási stratégia támogatása érdekében. Ezek közé tartozik az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózata és az uniós „készségkörkép”.

Egészségügy és egészségügyi ellátás az Európai Unióban

Az egészség drága érték, amely hatással van az emberek mindennapi életére, ezért jelentős prioritás minden európai számára. Az egészséges környezet alapvető fontosságú az egyéni és szakmai fejlődésünk szempontjából, és az uniós polgárok egyre nagyobb követelményeket támasztanak a munkahelyi egészség és biztonság, valamint a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások biztosítása tekintetében. Európai Unión belüli utazásaik során gyorsan és könnyen hozzá kell férniük az orvosi kezeléshez. Az uniós egészségügyi politikák célja, hogy reagáljanak ezekre az igényekre.

Az Európai Bizottság összehangolt megközelítést dolgozott ki az egészségügyi szakpolitika terén, és számos olyan kezdeményezést vezetett be a gyakorlatba, amelyek kiegészítik a nemzeti hatóságok intézkedéseit. Az Unió közös fellépései és célkitűzései szerepelnek az uniós egészségügyi programokban és stratégiákban.

A jelenlegi „az EU az egészségügyért” program (2021–2027) az EU által a Covid19-járványra adott ambiciózus válasz. A világjárvány drámai hatást gyakorolt a betegekre, az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra, valamint az európai egészségügyi rendszerekre. Az új „az EU az egészségügyért” program célja a válságelhárításon túl az is, hogy ellenállóbbá tegye az egészségügyi rendszereket.

Az (EU) 2021/522 rendelettel létrehozott „az EU az egészségügyért” program finanszírozást fog nyújtani az uniós országok vagy a programhoz társult nem uniós országok támogatható szervezetei, egészségügyi szervezetei és nem kormányzati szervezetei számára.

„Az EU az egészségügyért” program keretében az EU folyó árakon 5,3 milliárd eurót fektet be olyan tevékenységekbe, amelyeknek uniós hozzáadott értéke van, kiegészítik az uniós országok szakpolitikáit, és megvalósítják a program egy vagy több célkitűzését, melyek az alábbiak:

1. Az egészségügy javítása és előmozdítása az Unióban

• betegségmegelőzés és egészségfejlesztés
• nemzetközi egészségügyi kezdeményezések és együttműködés

2. A határokon átterjedő egészségügyi veszélyek elhárítása

• megelőzés, felkészültség és a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekre való reagálás
• a válság szempontjából lényeges termékek nemzeti szintű készletfelhalmozásának kiegészítése
• az orvosi és egészségügyi dolgozók, valamint a kisegítő személyzet utánpótlásának biztosítása

3. A gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns termékek fejlesztése

• a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és a válság szempontjából releváns termékek rendelkezésre bocsátása és megfizethetővé tétele

4. Az egészségügyi rendszerek, rezilienciájuk és erőforrás-hatékonyságuk megerősítése

• az egészségügyi adatok, a digitális eszközök és szolgáltatások megerősítése, az egészségügy digitális átalakítása
• az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása
• uniós egészségügyi jogszabályok kidolgozása és végrehajtása; tényeken alapuló döntéshozatal
• integrált együttműködés a tagállami egészségügyi rendszerek között

Oktatás az EU-ban

Az európai oktatást mély gyökerek és sokszínűség jellemzi. Az oktatási miniszterek már 1976-ban úgy határoztak, hogy információs hálózatot hoznak létre az akkori kilenctagú Európai Közösség oktatási politikáinak és rendszereinek jobb megismerése érdekében. Ez azt az elvet tükrözte, hogy minden tagállamban teljes mértékben tiszteletben kell tartani az oktatási rendszer sajátos jellegét, ugyanakkor javítani kell az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek közötti összehangolt interakciót. Az Eurydice nevű európai oktatási információs hálózat hivatalosan 1980-ban kezdte meg működését.

1986-ban az információcseréről a hallgatói csereprogramokra fordították a figyelmet az Erasmus program elindításával, amely immár az Erasmus+ program részévé vált, amelyet gyakran az EU egyik legsikeresebb kezdeményezéseként említenek.

Közlekedés az EU-ban

A közlekedés az akkori Európai Közösség egyik első közös politikája volt. A Római Szerződés 1958-as hatályba lépése óta az EU közlekedéspolitikája a tagállamok közötti határok jelentette akadályok felszámolására összpontosít, ezáltal lehetővé téve a személyek és az áruk gyors, hatékony és olcsó mozgását.

Ez az elv szorosan kapcsolódik az EU központi célkitűzéséhez, azaz a dinamikus gazdasághoz és az összetartó társadalomhoz. A közlekedési ágazat adja az EU bruttó hazai termékében (GDP) mért uniós vagyon 10%-át, ami évente mintegy egybillió eurónak felel meg. Emellett több mint tízmillió munkahelyet biztosít.

A schengeni térség

A Schengeni Egyezmény 1995 márciusa óta eltörölte a határellenőrzést az egyezményt aláíró államok területén, és egységes külső határt hozott létre, ahol az ellenőrzéseket közös szabályok szerint kell elvégezni.

A schengeni térség jelenleg a legtöbb uniós országra kiterjed, kivéve Bulgáriát, Horvátországot, Ciprust, Írországot és Romániát. Bulgária, Horvátország és Románia azonban most csatlakozik a schengeni térséghez, és eleve a schengeni vívmányok jó részét alkalmazza. Emellett olyan nem uniós államok, mint Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is csatlakoztak a schengeni térséghez.

Légi közlekedés

A légi közlekedés egységes európai piacának létrehozása alacsonyabb viteldíjakat eredményezett, az utasok számára pedig a fuvarozók és szolgáltatások szélesebb választékát. Az EU számos jogszabályt alkotott annak érdekében, hogy a légi utasok megfelelő bánásmódban részesüljenek.

A légi utasok jogai

A légi utasokat megilletnek a járatinformációval, a helyfoglalással, a csomagsérüléssel, a késéssel és a járattörléssel, a visszautasított beszállással, a baleset utáni kárpótlással, valamint a csoportos utakat érintő nehézségekkel kapcsolatban biztosítandó bizonyos jogok. E jogok a belföldi és nemzetközi menetrendszerinti és charterjáratokra egyaránt vonatkoznak, ha azok tagállami repülőtérről indulnak vagy oda érkeznek, ha az adott járatot közösségi légitársaság üzemelteti.

Vasúti közlekedés

Az elmúlt 25 év során a Bizottság igen aktívan javasolta az európai vasúti közlekedési piac szerkezetátalakítását, hogy megerősítse a vasutak helyzetét a többi közlekedési móddal szemben. A Bizottság erőfeszítései három fő területre összpontosultak, amelyek mind kulcsfontosságúak az erős és versenyképes vasúti közlekedési ágazat kialakítása szempontjából:

1. a vasúti közlekedési piac megnyitása a verseny előtt,
2. a nemzeti hálózatok interoperabilitásának és biztonságának javítása, valamint
3. a vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Magyarország 1989 óta köztársaság, többpártrendszer működik. A legfontosabb szervek: az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök és a Kormány. Parlamenti és önkormányzati választásokra négyévente kerül sor, a következő választást 2022-ben tartják. A 199 fős Parlamentbe a képviselők egyfordulós eljárásban, egyénileg vagy pártjuk országos listáján kerülhetnek be. Csak az a párt jut be a Parlamentbe, amely legalább 5%-os eredményt ért el a választáson. A választáson győztes párt jelöltjét a Köztársasági Elnök felkéri kormány alakítására.

A magyar Országgyűlésben saját frakcióval rendelkező pártok a következők: FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt (kormánypárt), illetve az ellenzéket alkotó Magyar Szocialista Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Lehet Más a Politika, Demokratikus Koalíció, Párbeszéd Magyarországért. Emellett saját frakcióval nem rendelkező pártként vesz részt a parlamenti munkában a Liberálisok és a Mi Hazánk Mozgalom. A jogrendszer hierarchikus, azaz az alsóbb szintű jogszabályoknak meg kell felelniük a felsőbb szintűeknek. A magyar jogrendszer kontinentális hagyományokat követ. A jogszabályok fajtái: a törvény (csak a Parlament alkothatja); a rendelet (a Kormány és annak tagjai hozzák); az önkormányzati rendelet; állami irányítás egyéb jogi eszközei. A Parlament által elfogadott törvényeket a Köztársasági Elnök jóváhagyja vagy visszaküldi, majd a kihirdetésükről ő gondoskodik. Hatálybalépés csak ezt követően lehetséges.

Magyarországon az igazságszolgáltatást a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, valamint a járásbíróságok gyakorolják. A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározottak szerint mind absztrakt, mind konkrét normakontrollt végez.

A rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, melynek körében bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, büntetés-végrehajtási és határőrségi feladatokat lát el.

Az Igazságügyi Szolgálatok térítésmentesen jogi tanácsadást nyújtanak minden hozzájuk forduló számára. A rászorulók számára a térítésmentes jogi segítségnyújtás több fajátja létezik Magyarországon: nem peres eljárásokban a jogi segítő intézménye a jogi segítői névjegyzékben szereplő ügyvédeken keresztül és pártfogó ügyvédi képviselet polgári- és büntető eljárásokban. Emellett a rászorulók teljes illeték- és költségmentességet kaphatnak, ha jogvitát kezdeményeznek a bíróságok előtt.

Hivatkozások:

A KSH adatai szerint 2021. novemberében a bruttó átlagkereset 482.400 forint volt, 10,1 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021. január–novemberben a bruttó átlagkereset 433.800 forint, a nettó átlagkereset 288.200 forint volt, mindkettő 8,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2021. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 482.400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 494.100 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 320.800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 329.700 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 10,1 %, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,8 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (745.300 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén volt a legalacsonyabb (264.800 forint). A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 473.100 forintot, míg a nők körében 397.100 forintot ért el, amely a férfiak esetében 8,8, a nők esetében pedig 8,3 %-os növekedést jelent egy év alatt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 409.600 forintra becsülhető, amely 8,7 %-kal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 4,9 %-os növekedése mellett a reálkereset 3,5 %-kal emelkedett. A központi adózás legfontosabb formái: a személyi jövedelemadó (szja), az általános forgalmi adó (ÁFA), a jövedéki adó és a kamatadó.

Magyarországon jelenleg három áfa kulcs van: 27%, 18% és 5%, ez utóbbi kettő tekinthető kedvezményes áfa kulcsnak. 5%-os alá tartoznak a könyvek, bizonyos élelmiszerek, illetve olyan termékek, amelyek értékesítését áfa csökkentéssel támogatja az állam. A legtöbb termékre és szolgáltatásra a 27%-os áfa vonatkozik, illetve olyan szolgáltatások (pl. pénzügyi), amelyek tárgyi adó mentesek, azaz nem kell áfát fizetni utánuk. Komoly jövedéki adóterhet viselnek az alábbiak: üzemanyag, alkoholtartalmú italok és dohánytermékek. Kamatadó terheli a hazai megtakarítások kamatait, a befektetési jegyek hozamát, a részvények árfolyamnyereségét, az adó a befektetés után járó kamatjövedelem 15%-a.

A települési önkormányzatok helyi adókat vetnek ki. Ezek: az építményadó, a telekadó, a kommunális adó, idegenforgalmi adó, gépjárműadó és a helyi iparűzési adó.

A személyi jövedelem adókulcs 15% minden jövedelmi kategóriára. Az összevont adóalapot csökkentik

• az eltartott gyermekek után érvényesíthető családi kedvezmény (adóalap kedvezmény, mértéke egy gyermek esetén 66.670 Ft/hó, két gyermek esetén 133.330 Ft/gyermek/hó, három vagy több gyermek esetén 220.000 Ft/gyerek/hó),
• a súlyos fogyatékosságra tekintettel érvényesíthető személyi kedvezmény ( minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint), továbbá
• Az első házasok kedvezménye az összevont adóalapot csökkenti.
• Ha a házaspár legalább egyik tagja az első házasságát köti, akkor a házastársak együttesen havonta nettó 5.000 forinttal csökkenthetik a személyi jövedelemadójukat a házasságkötést követő 24 hónapig..

Az alábbi két táblázat tartalmazza a teljes munkaerő-költséget és a nettó bért egy 150 000 ezer Ft-os és egy 800 ezer Ft-os havi bruttó bér esetén (egy évig tartó munkavégzést alapul véve, 1, 2 és 3 gyermek eltartása esetén).  

Az adójogi szabályok kedvezményezettjei a háromgyermekes családok. A havi 800 ezer Ft bruttó bér nettó összege felemelkedik 572 ezer Ft-ra, ha a munkavállalónak két és 631 ezer Ft-ra, ha a munkavállalónak három gyermeke van. A családi adókedvezményt nemcsak az adóból, hanem a társadalombiztosítási járulékokból is érvényesíteni lehet. Ezért a 150 ezer bruttó összegből 147.750 Ft nettó bér fizetendő ki a háromgyermekes munkavállalónak (amely majdnem megegyezik a bruttó bérrel).

2019-től jelentősen leszűkült a béren kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint adómentesen adható juttatások köre. A munkáltató 2019. január 1-jétől béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) egyes alszámláira (vendéglátás, szálláshely, szabadidő) nyújthat támogatást. Béren kívüli juttatások közterhe 2019-ben 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó. Ez összesen 28% adófizetési kötelezettséget jelent. Béren kívüli juttatást a versenyszférában évi 450.000 Ft munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató. Költségvetési szerveknél az évi 200.000 Ft időarányos része a maximális keret.

Hivatkozások:

A megélhetési költségek az alábbi főbb kiadásokból tevődnek össze:

- élelmiszer,

- lakhatás, lakásfenntartás (+ villany, víz, gáz költségei),

- közlekedés, hírközlés,

- oktatás, művelődés,

- szolgáltatások (ruházkodás, fodrász, étterem, fogorvos, szórakozás stb.).

A KSH adatai szerint 2018 I. félévében az egy főre jutó havi fogyasztás összege 88,6 ezer Ft volt. A magyar háztartások összes személyes célú kiadásaik 28 %-át fordították élelmiszerre. A második csoport a lakásfenntartás csoportja (20 %-kal), de akik lakást bérelnek, ennél többet költenek lakhatásukra (akár 50-60 %-ot). A napi közlekedés a költségek 11 %-át teszi ki. A többi szükséglet kielégítésére fennmaradó összeget a háztartások ruházkodásra, művelődésre, szálláshely-szolgáltatásra és szórakozásra fordították.

Az üzemanyag ára 380-480 forint között mozog literenként, egy négytagú család heti élelmiszerbevásárlása kb. 35-50 ezer Ft, egy jobb minőségű cipő 20-25 ezer Ft között van. Egy mozijegy vagy múzeumi belépő átlagosan 800-1.900 Ft közötti áron elérhető.

Egy átlagos fodrászati szolgáltatás 1.900–4.000 forint között mozog, de természetesen jelentős eltérések mutatkozhatnak a főváros és a vidék árai között. Egy közepes színvonalú étteremben egy személy kb. 2.900-3.800 forintot költ el egy vacsorára.

Hivatkozások:

A lakhatási lehetőségek Magyarországon jelentősen különböznek a főváros és a vidék tekintetében. Míg a falvakban és kisebb városokban az önálló családi házak elterjedtek, a nagyvárosokban inkább lakótelepeken és társasházakban laknak az emberek. 2019. június 30-án a lakáshitel-állomány 3488 milliárd forint volt, 4,9%-kal (164 milliárd forinttal) nagyobb a 2018. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya pedig az előző év végi 7,8%-ról 8,2%-ra nőtt. A legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel 2019 első hat hónapjában 58 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 426 milliárd  forint  értékben.  Az  előző  évhez  képest  a  hitelek  száma  több 11, összege 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított  lakáshitelből  7  ezt  a  célt  szolgálta  (tíz  folyósításra  6  jutott). 2019. I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 295 milliárd forintra bővült. Az ország lakásállománya 4,45 millió. A lakások 27 %-a társasházi lakás, közel fele három- vagy annál több szobás. Az átlagos lakásméret 79 m2. A lakásállományon belül a tulajdonos által lakott lakások aránya magas: Magyarországon a lakások mintegy 97%-a magánlakás. Ugyanakkor csökken a tulajdonosi lakáshasználat aránya. A változás a magánbérletek terjedésének tudható be, ennek országos aránya elérte a 6, Budapesten pedig meghaladta a 10%-ot. A bérleti díj mértéke jelentősen függ az ingatlan környezetétől, megközelíthetőségétől és állapotától. A legdrágábbak természetesen a fővárosi, jó állapotú ingatlanok. Elmondható, hogy 80-100 ezer Ft-ba kerül egy kisebb, jó állapotú, átlagos 1,5-2 szobás lakás bérleti díja rezsi nélkül, 100 m2 felett a bérleti díj meghaladja a 150-180 ezer Ft-ot.

Ingatlan bérbe vételekor ajánlott, megvásárlásakor pedig kötelező írásbeli szerződést kötni, amelyet ügyvéddel vagy közjegyzővel ellen kell jegyeztetni és az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalhoz be kell nyújtani a tulajdonjog bejegyzése céljából. A jogi helyzet tisztázása érdekében lakásvásárlás vagy –bérlet esetén tanácsos megnézni az adott ingatlan tulajdoni lapját, amely a tulajdonosra és az ingatlan terheire vonatkozó nyilvános adatokat tartalmaz, és a Földhivatalnál kérhető on-line vagy a kormányhivataloknál személyesen.  Fontos szabály, hogy ha adózó egyidejűleg bérbe ad egy ingatlant, és más településen bérel egy ingatlant, csak a bérleti díjból származó kiadás és bevétel pozitív különbsége esetén kell adót fizetnie.

Ingatlan vétele esetén 2019-ben a vevő által fizetendő lakásvásárlási illeték (aktuális nevén: visszterhes vagyonátruházási illeték) mértéke minden esetben a vételár 4%-a. Egy 10 milliós lakás esetén 400 ezer forint, egy 20 milliós családi ház esetén 800 ezer forint a fizetendő illeték. Akkor szükséges az eladónak adót fizetnie, ha az eladott ingatlannal összefüggésben jövedelme keletkezett. Ha valaki vásárolt valamikor 15 millió forintért egy ingatlant, és azt évekkel később csupán 13 millió forintért sikerült eladnia, akkor semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak. Személyi jövedelemadót akkor kell az eladónak fizetnie, ha a néhány évvel ezelőtt megvásárolt ingatlanát a vásárlást követően 5 (lakás és családi ház esetén) vagy 15 éven belül továbbértékesíti a vételnél magasabb áron. Szja-t csak az árkülönbözet után szükséges fizetni. 2014. évben vagy az azt megelőző bármely évben megszerzett ingatlan 2019. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem, tehát az adómentességhez az szükséges, hogy az eladó tulajdonában 5 évnél régebben legyen az ingatlan. Ház, illetve lakás vétele esetén az alábbi közműveknél kell eljárni és adatainkat bejelenteni: területi áramszolgáltató, területi gázmű, helyi vízmű, szemétszállító társaság.

Szerződést lehet kötni az alábbiakkal: telefontársaság, internet- és kábeltelevízió-szolgáltató.

Hivatkozások:

Magyarországon mind az állami, mind a magán egészségügyi szolgáltatások jelen vannak. Az egészségügyi szolgáltató akkor folytathat egészségügyi tevékenységet Magyarországon, ha számára (hatásköre szerint) kormányhivatal működési engedélyt ad ki. Engedélyt a személyi és tárgyi feltételek fennállásának ellenőrzését követően bármely szolgáltató kaphat. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért az egészségügyi szolgáltatót akkor illeti meg finanszírozás az Egészségbiztosítási Alapból, ha a feladat ellátására vele a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási szerződést kötött. A finanszírozási szerződéssel érintett kapacitások terhére nyújtott ellátást főszabály szerint térítésmentesen kell biztosítani a betegek részére. A többletkapacitás terhére nyújtott ellátásért azonban térítési díj kérhető. Magyarországon kb.

Az egészségügyi ellátások között megkülönböztetünk természetbeni és pénzbeli ellátásokat. Természetbeni ellátások: szűrővizsgálatok, sürgősségi ellátás, mentés, háziorvosi szolgáltatások (a háziorvos szabadon választható), járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-ellátás, ovosi rehabilitáció. 18 év alatt és 60 év felett minden állampolgár jogosult ingyenes fogorvosi ellátásra, valamint kortól függetlenül mindenki jogosult fogorvosi gócvizsgálatra, valamint az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére. Pénzbeli ellátás az előzetes biztosítási jogviszonytól függő csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és a táppénz (gyermekápolási táppénz), illetve a baleseti táppénz.

Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaira azok jogosultak, akik biztosítottnak minősülnek. Biztosított mindenki, aki gazdasági tevékenységet végez. A biztosítottak jogosultak mind a természetbeni, mind a pénzbeli egészségügyi ellátásokra.

Egészségügyi természetbeni szolgáltatásra továbbá az is jogosult, aki valamilyen szociális ellátásban (pl. táppénzben, családi ellátásban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, öregségi vagy hozzátartozói ellátásban stb.) részesül, szociálisan rászorult vagy kiskorú. Amennyiben valaki nem tartozik bele a biztosítottnak minősülő kategóriákba sem, 2020. január 1-től havi 7.710 Ft (257 Ft/nap) az E-Alapba történő kötelező befizetésével válik jogosulttá az egészségügyi természetbeni szolgáltatások igénybevételére, ha 12 hónapig visszamenőleg Magyarországon lakóhellyel rendelkezett.

Az ellátásokra való jogosultság az úgynevezett TAJ-kártyával igazolható (az illető társadalombiztosítási azonosító jelét és egyéb személyi adatait tartalmazza). Az EGT tagállam területéről érkező, ideiglenesen Magyarországon tartózkodó uniós polgár az orvosilag szükséges, alapvetően sürgősségi jellegű szolgáltatásokat az Európai Egészségbiztosítási Kártyával veheti igénybe. Tervezett ellátást uniós betegként, önköltségen vehet igénybe.

Jogszabály határozza meg, hogy melyek a vényköteles gyógyszerek, illetve mely készítmények kaphatóak recept nélkül. A recept feliratás térítésmentes a NEAK-kal szerződött egészségügyi szolgáltatóknál. Magyarország területén csak a magyar jogszabályok által előírt receptek vagy más uniós országban megfelelően kiállított vények válthatóak be. Magyarországon 2018 februárjában 2383 közforgalmú gyógyszertár működött (és 678 fiók), internetes forgalmazás is lehetséges. Évente felülvizsgálják, hogy mely gyógyszerekre ad támogatást a társadalombiztosítás. Bizonyos alapvető, vényhez nem kötött gyógyszereket meg lehet vásárolni a gyógyszertáron kívül is (pl. benzinkút, bevásárlóközpont).

A népegészségügyi termékadót a forgalomba hozatalkor meg kell fizetni a magas cukor-, só-, alkohol és koffein tartalmú élelmiszerek után. A befolyt adó felhasználásának célja  a lakosság egészségének javítása.

Hivatkozások:

Magyarországon a közoktatás intézményei az óvodák, az általános iskolák, a gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák, az alapfokú művészetoktatási intézmények, a diákotthonok és a kollégiumok. Közoktatási intézményt az állam, a nemzetiségi önkormányzat, az egyházi jogi személy és vallási tevékenységet végző szervezet, továbbá más személy vagy szervezet alapíthat és tarthat fenn.

Magyarországon főszabály szerint ingyenes az állami intézményfenntartó központ által finanszírozott közoktatásban való részvétel, korlátozott térítési díj bizonyos esetekben kérhető (pl. zenetanulás, kollégiumi elhelyezés esetén).

Az állam a nem állami közoktatási intézmények működtetéséhez is támogatást nyújt.

Magyarországon a gyermekek három éves korig bölcsődébe járhatnak, ahol kis csoportokban, egész- vagy félnapos felügyelet keretében foglalkoznak velük.

Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti. Az óvodai nevelés kötelező, alóla korlátozott mértékben felmentés kérhető.

A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizennyolcadik életévét betölti.

Az alapfokú oktatás főszabályszerűen nyolc évig tart, amely történhet általános iskolában, amelynek nyolc évfolyama van vagy a negyedik, illetve a hatodik tanév befejezése után további nyolc, illetve hat tanévre gimnáziumban.

A középfokú oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú oktatási intézmények főbb fajtái: a a szakközépiskola, a szakgimnázium és a gimnázium. A két utóbbi érettségi vizsga letételével zárul.

Magyarországon a felsőoktatási intézmények az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák. Az egyetemek négy, öt vagy hat évesek, míg a főiskolák három vagy négy évig tartó képzést biztosítanak. Az érettségi vizsgán megfelelő pontszámot elérőket lehet felvenni felsőoktatási intézménybe, nincs felvételi vizsga. A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 553 ezren vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 330,5 ezer gyermek jár óvodába, 720,3 ezren általános iskolai, a  nappali  rendszerű oktatásban gimnáziumokban 189,0 ezren, szakgimnáziumokban 149,1 ezren, szakközépiskolákban 65,8 ezren, szakiskolákban 4,7 ezren, készségfejlesztő iskolában 2,3 ezren tanulnak. További 285 ezer fiatal felsőoktatási intézményekben folytat tanulmányokat. Általános iskolai oktatásban 720,3 ezren vesznek részt. Az általános iskolákban jelenleg 75,4 ezer főfoglalkozású pedagógus dolgozik. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 9,6 fő. A szakközépiskolákban jelenleg 65,8 ezren, a szakgimnáziumokban 149 ezren tanulnak, a gimnáziumokban pedig 189 ezerre nőtt a tanulók száma.

A 2019/2020. tanévben a köznevelési intézményekben a fő munkaviszony keretében (teljes vagy részmunkaidőben) foglalkoztatott pedagógusok száma összesen 167,3 ezer fő.A  felsőoktatási intézményekben jelenleg 203,6 ezren tanulnak. Az összlétszámból  186,8 ezren – a hallgatók 91,7%-a – alap-, mester- vagy osztatlan képzésben folytatja  tanulmányait. 7800-an felsőoktatási szakképzésben, 8200-an doktori programokban, 800-an pedig szakirányú továbbképzésekben vesznek részt. A külföldi állampolgárságú hallgatók száma és aránya az elmúlt években folyamatosan, egy  év  alatt  8,2%-kal  emelkedett,  számuk  jelenleg 36,1 ezer fő.

Hivatkozások:

Magyarországon számos lehetőséget találunk a szórakozásra és pihenésre. A főként mainstream filmeket játszó, főleg nagyobb bevásárlóközpontokban található többtermes mozikomplexumok mellett art mozi hálózat is működik, ahol művészfilmeket is vetítenek. Valamennyi városban lehetőség van színházlátogatásra, bár a legtöbb színház a fővárosban áll rendelkezésre. A fővárosi Operaház, az Erkel Színház, a Zeneakadémia és a Művészetek Palotája a komolyzene kedvelőinek nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget, művészei világszerte elismertek. A Nemzeti Filharmónia 4 regionális egysége foglalkozik komolyzenei hangversenyek szervezésével. Továbbá, országszerte több mint 850 múzeum (pl. Csontváry múzeum Pécsen) és könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére. A belépő díjak tekintetében az uniós polgárok ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a magyar állampolgárok.

A fiatalok körében Európa-szerte ismert rendezvény a nyári Sziget fesztivál és a Szegedi Szabadtéri Játékok, emellett rengeteg látogatót vonz a VOLT, az EFOTT, a Balaton Sound és a Fishing on Orfű fesztivál is. Meg kell még említeni a városokban nagy számban megtalálható, esti, zenés szórakozóhelyeket is, Budapest az európai fiatalok egyik legkedveltebb szórakozási célpontjává vált az elmúlt években.

Remek családi szórakozást nyújt Budapesten a Városliget, ahol a gyermekeket a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Nagycirkusz várja, a felnőttek a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok kiállításait tekinthetik meg. Vidéken is számos nívós kiállítás, állatkert (Veszprém, Debrecen, Nyíregyháza) és kiemelt természeti látványosság (Hortobágy, Tisza-tavi Ökocentrum, Kis-Balaton) várja a látogatókat.

Magyarország kiemelten gazdag gyógyvizekben, amely döntően befolyásolja a pihenési szokásokat, mert ezt az adottságot kihasználva számos világszínvonalú négy- és ötcsillagos wellness és spa szálloda nyílt az ország minden pontján. Az utóbbi években több tematikus éjszakai program nőtte ki magát országossá, így a színházak, múzeumok, szakmák, fürdők, artmozik éjszakája tartalmas és díjmentes szórakozást kínál. Emellett rengeteg kiváló gasztronómiai esemény is zajlik az országban.

Ugyancsak minden városban van lehetőség sportolásra: a sportlétesítményekben, pályákon sokféle sport űzhető, a nagyobb városokban különleges, extrém sportok gyakorlására is lehetőség nyílik.

Hivatkozások:

Magyarországon a születések túlnyomó többsége kórházban történik, szigorú szabályozás mellett engedélyezett, de ritka kivételként fordul csak elő intézeten kívüli, úgynevezett otthonszülés. A születést az illetékes anyakönyvvezető előtt be kell jelenteni legkésőbb a születést követő munkanapon (a hazai anyakönyvezést végző hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala). Az anyakönyvvezető a születést a bejelentést követően azonnal anyakönyvezi, majd az anyakönyvbe való bejegyzést követően születés anyakönyvezése esetén hivatalból kiadja az anyakönyvi kivonatot a gyermek törvényes képviselőjének. A születési anyakönyvi kivonatra az embernek egész életében szüksége van a különböző hatósági eljárásokban.

Házasságkötésre anyakönyvvezető előtt, az erre irányuló szándék bejelentésétől számított 30 nap elteltével kerülhet sor. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik olyan módon, hogy az együttesen jelenlévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy házasságot kötnek, ezt követően az anyakönyvvezető megállapítja a házasság létrejöttét és a házasságkötés tényét a házassági anyakönyvbe bejegyzi. A bejegyzésről házassági anyakönyvi okirat kerül kiállításra, amely a későbbiek folyamán a házasság megkötésének igazolására szolgál. Érvénytelen az egyenesági rokonok, a testvérek egymással kötött házassága, a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, valamint az örökbefogadónak az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadottal kötött házassága. Magyarországon a hatályos jogszabályok szerint házasságot férfi és nő köthet, az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek, amely kapcsolat – a közös gyermekké fogadás és névviselés kivételével – a házastársakkal  megegyező státust jelent. A magyar jog a férfi és nő közti élettársi kapcsolathoz ugyanakkor fűz bizonyos jogkövetkezményeket (pl. az élettársak hozzátartozónak minősülnek, együttélésük alatt közreműködésük arányában közös tulajdont szereznek stb.).

A polgári jog szerinti házasságkötés mellett elterjedt szokás Magyarországon egyházi esküvőt tartani. Ez azonban nem vonja maga után mindazokat a család- és vagyonjogi jogkövetkezményeket, mint a polgári esküvő, nem bír tehát állami elismeréssel.

A házasság bíróság általi felbontását kérelmezheti bármelyik házastárs, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. E körülményt nem kell vizsgálni, és a házasságot a bíróság felbontja, ha ezt a házastársak közösen, befolyásmentes megegyezésük alapján kérik.

A halálesetet az azt követő első munkanapon be kell jelenteni, a halál tényét az anyakönyvvezető azonnal anyakönyvezi az arról szóló jegyzőkönyv alapján. A bejegyzés után az anyakönyvvezető halotti anyakönyvi kivonatot ad ki a temetésről gondoskodni köteles személynek vagy szervnek.

Hivatkozások:

Magyarország fekvésénél fogva fontos szerepet tölt be az európai nemzetközi forgalomban, mind az üzleti, mind a magáncélú átmenő forgalom jelentős. Az ország autópályáit (M0 – budapesti körgyűrű, M1 – Budapest-Hegyeshalom, M3 - Budapest-Észak-Alföld, M5 – Budapest-Dél-Alföld, M6 – Budapest és Pécs, és M7 – Budapest-Balaton) e-matricás rendszerben lehet igénybe venni motorkerékpárok, D1/D2 kategóriájú személygépkocsik és buszok (B2) részére.

A 3,5 tonnánál nehezebb járművek nemcsak az autópályára, hanem egyes frekventált főutak bizonyos szakaszaira (összesen 6513 km) is kötelesek útdíjat fizetni, amely függ a jármű típusától és a megtett úttól. Ezt e-útdíjként lehet leróni.

Az utakon a megengedett sebesség a következő: autópályán 130 km/h, közutakon 90 km/h, lakott területen 50 km/h.

Magyarországon a 17. életév betöltése után lehet vezetői engedélyt szerezni. Az orvosi igazolást – életkortól függően – 3,5 és 10 évenként kell megújítani. Magyarországon A közúti gépjárművek állománya 4,1 millió darab, ebből a személygépkocsik száma 3,4 millió.

Szigorúak a közlekedési bírságok. A bírságok 20 – 90 ezer Ft közé esnek (utóbbit pl. jogosítvány nélküli vezetés esetén szabják ki), illetve a vezető büntetőpontokat kap. 18 pont elérése esetén a vezetői engedélyt hat hónapra ideiglenesen bevonják. Országos Közúti Intelligens Kamerahálózat működik a közlekedés felügyelete érdekében.

A vasúti szolgáltatásokat jellemzően az állami tulajdonban lévő Magyar Államvasutak Rt. (MÁV Rt.) nyújtja. Az északnyugati országrész bizonyos vonalain (Sopron, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom) a magántulajdonú Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút is üzemeltet járatokat. Egy 260 km-es egyirányú utazás 4.200 Ft-ba kerül, retúr jegyre nincs kedvezmény (tehát az összeg duplázódik). Ehhez hozzá jönnek még az elővételben vagy az utazás napján váltott pót- és helyjegy díjak, amelyek 150-1.035 Ft közötti összegbe kerülnek. Ha valaki 30 napos vasúti bérletet kíván venni egy 260 km-re fekvő városba (Nyíregyháza), az teljes áron 160.900 Ft-ba, tehát majdnem a minimálbér duplájába kerül. A buszközlekedés tarifái nagyjából megegyeznek a vasútéval.

A városokban helyi tömegközlekedés is igénybe vehető. A legtöbb városban busz, míg Budapesten, Szegeden és Debrecenben emellett villamos, a fővárosban pedig négy metróvonal és számos trolibusz is rendelkezésre áll. Ezek díja általában arányaiban magasabb, mint a távolsági közlekedésé (Budapesten eg y bármely közlekedési eszközre érvényes vonaljegy 350,- Ft). Budapest közvetlen vonzáskörzetében jár a HÉV (gyorsvasút) több vonala is. Emellett több elővárosi vasút működik, 40-50 km-es távolságig. A legtöbb városban bevezették a parkolási díjat, amely sokba kerül, ezért arra ösztönöz, hogy minél többen használják a tömegközlekedést. Budapest legfrekventáltabb helyein a parkolási díj elérheti a 450 Ft /óra díjat.

Adatok szerint az elmúlt 10 évben alapvetően nem változtak a helyközi személyszállítás utasforgalmi adatai, belföldön háromnegyede zajlott autóbusszal, negyede vasúton.

Mind a helyi, mind a helyközi közlekedésben vannak kedvezmények. A kedvezmények életkorhoz (6 év alattiak, 6-14 év közöttiek, 65 év felettiek), tanulói és hallgatói jogviszonyhoz, nyugdíjas, munkanélküli és menekülti státushoz kötődnek, kedvezményre jogosultak a fogyatékosok és a csoportos utazók is. A kedvezmény kategóriától függően 100%, 90%, 67,5% vagy 50%. Egy 3 gyermekes család pl. 90% kedvezményt kap minden helyközi járaton. Az uniós polgárok is igénybe vehetik e kedvezményeket.

Magyarországon két nemzetközi repülőtér van: Budapesten és Debrecenben. A legtöbb utast az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia repülőterei küldték és fogadták. Amennyiben valaki repülővel érkezik Budapestre, választhatja a 200E (normál áru vonaljegy) és a 100E reptéri közvetlen autóbuszjáratokat. Taxival a Budapest Airport hivatalos szállítójával, a Főtaxival vagy egyéb taxitársaságokkal lehet utazni. Magyarországon a taxirendelet, a szolgáltatás díját az egyszeri, 700 Forintos (2,2 EUR) alapdíj és a várakozási díj mellett 300 Forint/km-ben (0,95 EUR/km) rögzítette. Ennek értelmében egy út a városközpontba körülbelül 7.200 Forintba (26 EUR) kerül a közlekedési viszonyoktól függően. Emellett választható az miniBUD reptéri minibusz (Airport Shuttle Service) vagy egyéb transzferszolgáltatások 2018-ban csaknem 14,9 millió utas fordult meg a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (BUD - Budapest Airport), ez 13,5%-os növekedésnek felel meg az előző évhez képest

Hivatkozások: