Magyarország népessége 2021. január 1-jén 9 730 ezer fő volt, ami folyamatos csökkenés eredménye, az előző évhez képest további 0,4%-os mérséklődés realizálódott.
A Munkaerő-felmérés 2021. III. negyedévi adatai alapján a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma 4853,1 ezer főt tett ki, így az aktivitási ráta 64,8%-ot mutatott. Az aktív népesség közül 4603,2 ezer fő volt foglalkoztatott, a munkanélküliek száma pedig 197,6 ezer főt jelentett.
2021. III. negyedévben a foglalkoztatási arány 63,8%-ot tett ki a 15-74 éves népességben, amely 1,3%-pontos növekedést mutat 2020 azonos negyedévéhez képest.
A 15-74 éves ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 2015. január-márciusi időszaka óta folyamatosan csökkent. 2021. III. negyedévben az ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 192,7 ezer főt tett ki, ami 15,1 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
2021. IV. negyedévben az NFSZ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagos zárónapi száma 242,4 ezer főt tett ki, amely szignifikáns csökkenést jelent az előző év azonos negyedévéhez képest.
2021. IV. negyedévben az álláskeresők 7,3%-át sorolhatjuk a pályakezdők közé. 2020. IV. negyedévéhez viszonyítva a pályakezdők létszáma kis mértékben (0,9 százalékponttal) csökkent.
Az álláskeresők 42,0%-a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 25,3%-a szakmunkás végzettségű, további 25,7%-a érettségizett és 6,9%-a szerzett diplomát. A pályakezdők körében a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 40,6%, 39,5%-a rendelkezik érettségivel, és további 4,4%-a diplomás.
Területenként vizsgálva az ország megyéi közül a legtöbb álláskereső Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (35,3 ezer fő), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (24,8 ezer fő) található, és jellemző, hogy az ország munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű területein az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők számának csökkenése figyelhető meg, legnagyobb mértékben, a fővárosban (-33,7%) és Győr-Moson-Sopron megyében (-30,6%) figyelhető meg.
2021-ben az végéig összesen 4,4 ezer főt érintő csoportos létszám leépítési döntést jelentettek be a gazdálkodó szervezetek. A bejelentések volumene a hármadára esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A betölthető munkahelyek számáról a kormányhivatalokhoz be beérkező munkaerőigények alakulása tájékoztat. 2021-ben 371,1 ezer állást jelentettek be a foglalkoztatók, amely az egy évvel korábbi azonos időszakra vonatkozó létszámhoz képest 10,9%-os visszaesést jelent. Az álláshely-kínálatra jelentős hatással voltak idén is a közfoglalkoztatási rendszer keretén belül megjelenő munkaerőigények.
A 371,1 ezer álláshelynek a 42,4%-a a közfoglalkoztatási program valamely eszközére vonatkozott. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett állások száma 2021-ben 213,8 ezret tett ki, amely 8,4%-pontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Az üres álláshely bejelentések Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből és a fővárosból érkeztek. Az álláskeresők által leginkább keresett szakképzettséget igénylő foglalkozások a következőek voltak 2021-ben: Általános irodai adminisztrátor, Bolti eladó, Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, Szakács, Mechanikai gép-összeszerelő, Munka- és termelésszervező, Pultos, Lakatos, Hegesztő, lángvágó, Pincér.
Főváros
A főváros munkaerőpiaci elemzéséhez a KHS 2021. III. negyedévi adatai állnak rendelkezésre. A munkaerőpiaci felmérés legfrissebb adatai szerint 2021. III. negyedévében a fővárosban a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 896,5 ezer, az inaktívak száma 379,5 ezer fő.
Az aktivitási arány 70,5%, amely 0,4%-pontos emelkedés előző év azonos időszakához képest.
2021. év III. negyedévében a fővárosban foglalkoztatottak száma 875,0 ezer fő, ez 6,9 ezerrel kevesebb, mint 2020. év III. negyedévében.
A koronavírus-járványt megelőző években Budapesten gyakorlatilag elértük azt a határt, amely a teljes foglalkoztatáshoz közelít, de a pandémia a főváros munkaerőpiaci folyamataira is kedvezőtlen hatással volt, lassú javulás azonban tapasztalható.
Az országosan mért 36,2 ezer fő foglalkoztatotti létszámnövekedéssel szemben a fővárosban 0,7 százalékpontos csökkenés tapasztalható, de a munkanélküliségi ráta 2,4 %, amely, előző év azonos időszakában mérthez képest 0,2%-kal kedvezőbb.
Az adatok a munkanélküliségi, aktivitási és a foglalkoztatottsági ráta tekintetében egyaránt jelentősen kedvezőbbek a fővárosban az országos átlagnál: a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal alacsonyabb, az aktivitási arány 4,2, a foglalkoztatási ráta 5,1 százalékponttal magasabb.
A 2021. IV. negyedévi NFSZ adatokban már megmutatkozik a koronavírus-járvány kezelés munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása, azonban a növekedés alacsonyabb a válság előtti értékeknél. (2018.II. negyedév).
A főváros területén 2020. év végi zárónapon 26 674 fő, egy évvel később a zárónapon 17 606 fő álláskeresőt tartottak nyilván a kerületi hivatalok foglalkoztatási osztályai, ez egy év alatt 33,9%-os csökkenést jelent.
2021 decemberében a nyilvántartott álláskeresők 42,4%-a férfi, 57,6%-a nő volt.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkent, 469 fő, szemben a 2020. év azonos időszakában regisztrált 843 fővel. Arányuk a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 2020-ban 3,1%-a, míg 2021. év azonos időszakában 2,6%.
Pest megye
A Közép-magyarországi régió gazdasági szempontból Magyarország legjelentősebb és egyben legfejlettebb területi egysége. A régiót a főváros és Pest megye alkotja. A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2021. III. negyedévében Pest megyében a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 679,8 ezer főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 14,7 ezer fős növekedést jelent. Az aktivitási arány 0,9%-ponttal, 68,2%-ra nőtt egy év alatt, ami országosan a legmagasabb aktivitási arányok között szerepel. A foglalkoztatottak száma 661,8 ezer fő, a munkanélküliek száma 18 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 2,6%. A gazdaságilag nem aktív 15-74 éves népesség száma 316,8 ezer fő volt, ami 6,9 ezer fővel kevesebb az előző évi értéknél.
Az NFSZ adatai a munkanélküliség csökkenését mutatják a 2021-es évben. A nyilvántartott álláskeresők száma 2021. III. negyedévben 19 ezer főt tett ki, mely 8 ezer fővel alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagos száma az elmúlt egy év alatt csökkent Pest megyében, 2021. III. negyedévben 769 főt tett ki. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül a vizsgált negyedévben 4% volt. Ez az arány az előző év azonos időszakához képest 0,4%-ponttal csökkent. A 25 év alatti álláskeresők száma a vizsgált időszakban 1487 főt jelentett, mely az előző év azonos időszakához képest 1,2 ezer fővel csökkent. A 25 év alatti álláskeresőknek az álláskeresőkön belüli aránya 1,97%-ponttal 7,82%-ra csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Iskolai végzettség szerint a középfokú (54,7%) és – részletesebb bontásban – az általános iskolai végzettségű (35,4%) álláskeresők aránya a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők között.
Főváros
Budapest Főváros Kormányhivatala kerületi hivatalainak foglalkoztatási osztályai 2021. év decemberében 9 005 db üres álláshelyet tartottak nyilván.
Leggyakrabban az ipar, szolgáltatás, vendéglátás és kereskedelem területére kerestek munkaerőt a munkáltatók, de az építőipari és mezőgazdasági ágazatok is nyújtottak be jelentős számú munkaerőigényt.
Legnagyobb számban kínált állások Budapesten 2021. év decemberében (a keresett létszám szerint csökkenő sorrendben):
konyhai kisegítő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, intézményi takarító és kisegítő. egyszerű ipari foglalkozású, pultfeltöltő, árufeltöltő.
Pest megye
Az elmúlt egy évben több mint 19,4 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók Pest megyében. A 2021. évben a támogatott álláshelyekre benyújtott igények aránya 24,2% volt. A nem támogatott állásigények legnagyobb része szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokra, ezen belül egyszerű ipari foglalkozású, intézményi takarító és kisegítő, egyéb termék-összeszerelő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, mechanikaigép-összeszerelő, egyszerű mezőgazdasági foglalkozású, konyhai kisegítő, rakodómunkás foglalkozásokra irányult.
Főváros
2021 decemberében a regisztrált álláskeresők között legnagyobb számban az általános irodai adminisztrátorokat, bolti eladókat találjuk, de nagy számban vannak azok, akik, intézményi takarító és kisegítő, konyhai kisegítő, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, egyéb takarító és kisegítő foglalkozásúként helyezkednének el.
Fentiekből látható, hogy a bejelentett munkaerőigények és a regisztrált álláskeresők által keresett munkakörök között átfedés van, tehát elméletileg ezek az álláshelyek hiányként nem jelenhetnének meg. Azonban önmagában a végzettség, keresett munkakörként történő „megjelölés” nem elegendő egy adott álláshely betöltéséhez, egyéb kompetenciák, képességek is szükségesek ahhoz. Ebben a munkavállaló és munkáltató igényei, elképzelései nem mindig találkoznak.
Pest megye
Pest megyében az elmúlt évben a nyilvántartásba belépők száma havonta átlagosan 2331 fő volt. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások, illetve a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások területén mutatkozik jelentősebb munkanélküliség a rendelkezésre álló adatok alapján. A nyilvántartott álláskeresők által keresett leggyakoribb szakmák a következők voltak: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, intézményi takarító és kisegítő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, egyéb takarító és kisegítő, egyszerű ipari foglalkozású, rakodómunkás, vagyonőr, testőr és konyhai kisegítő.
Fejér megye
Fejér megye a Dunántúlon található,székhelye: Székesfehérvár. Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. Területe 4.359 km², Fejér megye tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében jelenleg 108 település található, ebből tizenöt városi rangú, közülük is kettő megyei jogú. A megye földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 2020. január 1-jén a népsűrűség 96 fő/km², a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott térsége.
Fejér megye népessége 418,7 ezer fő volt 2021. év elején, mely egy év alatt 102 fővel, enyhén emelkedett. A megye lakosságának 14,6%-a 14 év alatti, 65,6%-a 15-64 év közötti, míg 19,8%-a 65 éves és idősebb. A gyermeknépesség eltartottsági rátája növekvő és az időskorú népességé is növekvő tendenciájú a megyében. Míg 1995-ben 100 aktív korúra 28 gyermek jutott, addig 2000-ben 25, 2014-ben 21 fő, de a kismértékű és folyamatos emelkedésnek köszönhetően 2021-re további emelkedés látszik 22 fővel. Az eltartott népesség rátája 52,4 %, ami kedvezőbb a régiós és az országos mutatónál egyaránt. 2021-ben Fejér megyében az öregedési index 135,1%, alacsonyabb a régiós mutatónál. Az év elején 274,8 ezer fő, vagyis a lakosság közel 2/3-a tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába.
A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2021.III negyedévében Fejér megyében a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 213,1 ezer fő, mely az egy évvel korábbi létszámuknál 2,5 ezer fővel alacsonyabb. Ennek megfelelően az aktivitási ráta értéke 66,2%-ot tett ki. Eközben mérséklődött a foglalkoztatottak száma és a munkanélkülieké is. A foglalkoztatottak száma 2021. III negyedévében 208,2 ezer fő volt, 1,7 ezer fővel kevesebb, mint előző év ugyanezen időszakában. A foglalkoztatási ráta értéke 64,7%, az egy évvel korábbinál alig alacsonyabb, de 1,3%-ponttal meghaladja az országos átlagot (63,4%). A munkanélküliek száma 5,0 ezer főt tett ki, 0,7 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta értéke 2,3%-ot ért el, amely 1,6%-ponttal kedvezőbb az országosnál. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 108,7 ezer fő volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként Fejér megyében a 2021. decemberi zárónapon 7.630 fő álláskereső szerepelt, mely létszám mintegy 20%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi állapotnál.
2021-ben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2020. decemberi értékről (9.600 fő) három hónap alatt mintegy 300 fővel emelkedve márciusra 9.927 fővel tetőzött, majd a második negyedévben a számuk folyamatos csökkenése következett be, ami júniusban 8.368 főt jelentett. Júliustól folytatódott a számuk további mérséklődése a szeptemberi 7.769 főig, ekkor némi növekedés következett be, így az októberi számuk 7.788 főt ért el, majd létszámuk tovább csökkent, decemberre 7.630 főig. Éves szinten átlagosan 8.518 fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, mely a 2020-as átlagos havi adatoknál 21,4%-kal (2.313 fővel) alacsonyabb.
2021-ben a megyei nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 5,4%-a (havonta 456 fő) pályakezdő volt. Létszámnagyságuk az előző évihez képest jóval alacsonyabb szinten alakult, így a létszámuk 220 fővel, 32,5%-kal alacsonyabb és arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül 0,8%-ponttal alacsonyabb. A pályakezdők száma az év minden egyes hónapjában alacsonyabb volt az előző év adatainál és az év első három hónapjában számuk meghaladta az ötszáz főt. Számuk decemberben 400 fő alá csökkent és januárban szerepeltek a legnagyobb számban (575 fővel) a nyilvántartásban.
Komárom-Esztergom megye
A KSH lakossági munkaerő-felmérésének 2021. I - III. negyedévi adatai szerint megyénkben a 15 - 74 év közötti népesség száma 230,0 ezer főt, ezen belül a gazdaságilag aktív népességé 157,6 ezer főt ért el. Foglalkoztatottnak 153,7 ezer fő számított. Az aktívak saját életkori csoportjukon belüli aránya 68,5 %-ot, a foglalkoztatottaké 66,8 %-ot mutatott. A megye fő foglalkoztatási mutatói az előző évihez képest igen kedvezően változtak és az egy évvel korábbinál nagyobb mértékben haladták meg az országos szintet. A munkanélküliek ILO definíció szerinti 3,9 ezer fős megyei létszámához 2,5 %-os munkanélküliségi ráta tartozott. A relatív mutató megyei és országos értéke közötti különbség az előző évihez képest ugyancsak növekedett, megyénk munkanélküliségi rátája így már 1,7 százalékponttal bizonyult alacsonyabbnak az országosan jellemzőnél.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2021. év végén megyénk nyilvántartásában 4.718 álláskereső szerepelt, amivel a gazdaságilag aktív népesség 3,3 %-át fedték le. Az év egészét tekintve a nyilvántartott álláskeresők száma 18,5 %-kal, azaz 1.073 fővel csökkent, ami a gazdaságilag aktív népességen belüli arányukban 0,7 százalékpontos javulást hozott. Ezzel a megye fő munkaerőpiaci mutatói már nem csak a COVID-járvány megjelenése előtti, azaz a 2020. márciusi szint alá süllyedtek, de a két évvel korábbi, s egyben a 2019. év legkedvezőbb adatait is már csak minimálisan haladták meg.
A megyénkben működő cégek létszámigénye továbbra is jelentős maradt, 2021. évben is több nagy- és közepes létszámú, jellemzően a feldolgozóiparba tartozó vállalat bővítette létszámát. Az ehhez kapcsolódó munkaerő-kereslet azonban alig jelent meg a bejelentések között. Mivel a munkáltatók igényei az álláskeresők állományából már nem elégíthetőek ki, többnyire más utat választanak a munkaerő-toborzáshoz, illetve a megfelelő munkavállalók kiválasztásához.
Veszprém megye
Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióban található, az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. A megye tíz járásának 217 településén 341,1 ezer fő él. A térség foglalkoztatási mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál. A megye munkaerő-piaci helyzetét a tíz járás egymástól eltérő gazdasági, társadalmi, földrajzi környezete, helyi adottságai határozzák meg. A Balaton-parti idegenforgalom foglalkoztatásra gyakorolt hatása elsősorban a közvetlenül érintett járásokban (Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca) érvényesül, de a megye egészét tekintve is meghatározó.
A koronavírus világjárvány megjelenése összességében Veszprém megyében is a munkaerőpiac átmeneti visszaesését eredményezte: elsősorban a munkanélküliek számában okozott emelkedést a pandémia előtti időszakhoz képest. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmi rendszerének megfelelően, a
15-74 éves korú népességre vonatkozóan publikált KSH adatok szerint
2021. III. negyedévben 164,0 ezer fő foglalkoztatottként, 2,4 ezer fő munkanélküliként volt jelen a megye munkaerőpiacán. A foglalkoztatottak száma
1,4 ezer fős csökkenést mutat az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatási arány azonban némiképp emelkedett: 0,2 százalékponttal 63,5%-ra nőtt a negyedéves megyei foglalkoztatási ráta, mely magasabb volt az országos átlagnál. A munkanélküliek számában bekövetkező 1,1 ezer fős éves csökkenés eredményeképp a munkanélküliségi ráta egy év alatt 2,1%-ról 1,4%-ra csökkent.
A Veszprém megyei munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb a megyék közül, az országosnál 2,5 százalékponttal alacsonyabb szinten van.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartási adatai alapján a vizsgált
2021. III. negyedévben átlagosan a 15-74 éves aktív lakosság 3,9%-a, 6.415 fő volt regisztrált álláskereső, amely szignifikáns csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Egy évvel korábban a 15-74 éves aktív lakosság átlagosan
6,0 %-a, 9.719 fő volt nyilvántartott álláskereső. A koronavírus-járvány okozta korlátozások nagyszámú beáramlást eredményezetek az álláskeresői regiszterbe, a nyilvántartottak száma azonban 2020. III. negyedévétől kezdve folyamatos csökkenést mutat a vizsgált időszak végéig. A megye nyolc járásának munkaerő-piaci pozíciója kedvezőbb volt az országos átlagnál, azonban a Devecseri és Sümegi Járás helyzete az országos és a megyei átlaghoz viszonyítva is kedvezőtlenebb volt
2021. III. negyedévében. A 2021. szeptemberi zárónapon a regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlása egyenlő arányú volt. Csökkent a pályakezdők nyilvántartottakon belüli aránya, mely 2020 szeptemberében 5,5%-ot, míg 2021. év azonos hónapjában 4,6%-ot tett ki. A koronavírus-járvány következményeként emelkedett a regiszterbe kerülő, szakképesítéssel és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a pandémiát megelőző időszakhoz képest. A 2021. szeptemberi zárónapon az álláskeresők 32,9%-a rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel.
Fejér megye
Az év során összesen mintegy 8 ezer (7.970 db) új állásajánlat érkezett a foglalkoztatási osztá-lyokra, így havonta átlagosan 664 db új álláshelyet jelentettek be a megye munkáltatói. Ez a 2020-as értékektől éves szinten mintegy 2,5 ezer db-bal, havi átlagban pedig majd 210 db-bal alacsonyabb. A legtöbb állásbejelentés (1.405 db) március hónapban érkezett, a legkevesebb (365 db) pedig az év első hónapjában figyelhető meg.
Havonta átlagosan 342 db új bejelentés nem támogatott álláshelyre történt, ami havonta 80 db-bal kevesebb a múlt évi átlagnál, s ami a bejelentett új álláshelyeknek az év folyamán átlagosan 51,5%-át tette ki. A támogatott állások havi átlagos száma 323 db, ami az előző évinél (456 db) majd 30%-kal kisebb számú. Évi összes darabszámuk megközelíti a négyezer darabot, ami pontosan 3.866 db támogatott állást jelent.
A támogatott állásokon belül többségében a közfoglalkoztatás keretében bejelentett állások jelentek meg, hisz ezek képezik a támogatott állások enyhén több, mint felét (50,5%).
Az újonnan bejelentett állások közül a legjelentősebbek az egyéb takarító és kisegítő foglalkozások 836 fővel, majd az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások 833 fővel és az egyszerű ipari foglalkozásúakkal betölthető állások száma 688 fővel.
Komárom-Esztergom megye
A nyilvántartott álláskeresők számára a tárgyév folyamán 10.149 álláslehetőség került bejelentésre. Ezek között 6.094 úgynevezett normál ajánlat (60,0 %), 1.810 támogatott munkahely (17,8 %) és 2.245 fős külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt (22,1 %). A normál kereslet mintegy harmada, azaz 2.071 főre vonatkozó létszámigény a feldolgozóiparból érkezett, de a munkaerő-kölcsönző vállalkozások által benyújtott 1.178 ajánlat (19,3 %) meghatározó része is kifejezetten feldolgozóipari munkakörök betöltésére irányult.
A normál állásajánlatok foglalkozások szerinti összetételét tekintve a különböző gyártósori összeszerelők és a többségében hasonló jellegű munkára felvenni kívánt, egyszerű ipari foglalkozásúak iránti, együttvéve 1.309 fős keresletet kell elsőként említeni. Emellett nagy számban érkeztek bejelentések egyszerű segédmunkás állásokra vonatkozóan is (1.128 ajánlat). Feldolgozóipari gépkezelőket 555 munkahelyre kerestek, legtöbbjüket, 215 főt vegyipari gépkezelői pozícióra. Az ipari, építőipari szakmunkások iránti igény számos konkrét foglalkozás között oszlott meg, melyek közül messze kiemelkedik a forgácsolók iránti, 272 fős kereslet. Ezen kívül jelentősebb, 90 fő körüli számban csak villanyszerelőket és lakatosokat kerestek a bejelentők. A többi gazdasági területet illetően egyedül az alkalmazni kívánt szakácsok száma érdemel külön említést (155 fő). A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának engedélyeztetése céljából bejelentett állások többségében is egyszerű fizikai foglalkozásúak és betanított munkások alkalmazását tervezték (1.463 fő), szakképzett fizikai dolgozókat alig 400 álláshelyre vártak. Az utóbbi bejelentések főként fémmegmunkáló szakmunkások (172 fő) és épületgépészeti szerelők (131 fő) foglalkoztatására irányultak.
Veszprém megye
Veszprém megyében a nyílt munkaerő-piac keresleti aránya évről évre növekszik, 2021. évben a munkaerő-igények háromnegyed része az elsődleges munkaerőpiacról érkezett. A megyében a közfoglalkoztatás szerepe évről évre csökkenő tendenciájú. Az év során összesen bejelentett 9.251 db álláshely 48,7%-a esetében a foglalkoztatók támogatás igénybevétele nélkül várták a megfelelő munkaerőt, a felénél valamivel több esetében pedig a hazai és uniós forrásból működtetett támogatások segítségével kívánták betölteni.
A megyén belül a legnagyobb munkaerő-kereslet Ajka, Pápa és Veszprém foglalkoztatási körzetében jelentkezett, a feldolgozóipari, az építőipari cégek, a szállás- és vendéglátóhelyek, valamint a kereskedelmi vállalkozások létszámszükséglete volt a legjelentősebb. A bejelentett álláshelyek fele a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások közé tartozott.
Fejér megye
Fejér megyében 2021. évben mintegy 14 ezren léptek az álláskeresők regiszterébe. A belépő álláskeresők által keresett leggyakoribb foglalkozások a következők voltak: Bolti eladó 1.118 fő, általános irodai adminisztrátor 988 fő, egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású 955 fő, mechanikai gép-összeszerelő 598 fő, intézményi takarító és kisegítő 494 fő, egyéb takarító és kisegítő 384 fő, targoncavezető 343 fő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 342 fő, egyéb egyszerű építőipari foglalkozású 290 fő, konyhai kisegítő 254 fő, rakodómunkás 237 fő, lakatos 211 fő, vagyonőr, testőr 200 fő, szakács 179 fő, gyermekfelügyelő, dajka 167 fő, egyszerű ipari foglalkozású 160 fő, anyaggazdálkodó, felvásárló 148 fő, egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép kezelője 146 fő, pultos 133 fő, hegesztő, lángvágó 127 fő, pincér 123 fő, mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, javítója 121 fő, egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású 118 fő, kőműves 112 fő, portás, telepőr, egyszerű őr 110 fő, festő és mázoló 105 fő, pultfeltöltő, árufeltöltő 105 fő, pénzügyi ügyintéző 103 fő, vezeték- és csőhálózat-szerelő 102 fő stb.
Jelentősebb munkaerő túlkínálat valószínűleg a feldolgozóipar különféle termékgyártási ágazataiban, az anyagi szolgáltatáson belül leginkább a kereskedelem, járműjavítás ágazatban található, de még a nem anyagi szolgáltatáson belül a szakmai, tudományos, műszaki és az adminisztratív tevékenység területén is nagyobb számú az álláskeresők létszáma.
Komárom-Esztergom megye
A tárgyév folyamán megyénkben 10.826 fő vált nyilvántartott álláskeresővé, akiknek nagy többségét a munkaviszonyuk megszűnését követően jelentkezők 10.191 fős csoportja adta. Olyan álláskeresők azonban nem fordultak elő közöttük, akik csoportos létszámcsökkentés miatt veszítették el a munkahelyüket, mivel az érintettek munkanélkülivé válásával járó elbocsátás bejelentésére az év folyamán megyénkben nem került sor.
A belépő forgalom csaknem ötödét az a 2.105 fő adta, akik egyszerű, segédmunkás állást kerestek. Ezt a gyártósori összeszerelők már jóval alacsonyabb, 1.247 fős, majd a kereskedelmi foglalkozásúak, döntő többségében bolti eladók, összesen 938 fős létszáma követte. Targoncásként 450 fő, tehergépkocsi-vezetőként 343 fő kívánt elhelyezkedni, feldolgozóipari gépkezelői pozícióra viszont igen kevesen jelentkeztek (153 fő). A fémmegmunkáló szakmunkások száma 426 főt, azon belül a lakatosoké 153 főt, a hegesztőké 135 főt ért el. A nyilvántartásba vett álláskeresők közül szellemi munkakört 3.064 fő keresett, akik között az ügyviteli jellegű, irodai foglalkozásokra pályázók jelentek meg a legnagyobb számban (1.038 fő).
Veszprém megye
A megyében nyilvántartott álláskeresők körében 2021. év átlagában az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők, illetve az alapfokú végzettséget sem szerzők együttes aránya 32,9% volt. Az álláskeresők 31,3%-ának szakmunkás, illetve szakiskolai, 17,3%-nak szakközépiskolai, vagy technikumi oklevele volt, 10,1%-uk gimnáziumban érettségizett, míg a diplomások aránya 8,4% volt.
A regiszterbe kerülőknek jellemzően a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szférában volt az utolsó munkahelyük, és a jövőben is ott kívánnak elhelyezkedni, többségük szakképzettséget nem igénylő munkakörben. Ezek mellett a bolti eladó, az általános irodai adminisztrátor, a mechanikai gépösszeszerelő, az intézményi-, egyéb takarító, a konyhai kisegítő, a tehergépkocsi-vezető és a pincér szakma számított a legkeresettebbnek.
Győr-Moson-Sopron megye
A megye lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) legfrissebb adatai szerint 478.300 fő volt, mely 1,01%-kal több, mint a 2020. évben. Magyarország foglalkoztatottjainak 5,3%-a él a megyében. A lakónépesség nemek szerinti összetétele az alábbiak szerint alakul: 51,21% nő, 48,79% férfi.
A KSH munkaerő-felmérése alapján – az országos folyamatokkal megegyezően – a foglalkoztatottak száma nőtt, az álláskeresőké csökkent a 2020. évi adatokhoz képest. A megye foglalkoztatási aránya 2021. III. negyedévében magasabb (77,7%) volt, mint az országos átlag (73,6%), a munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 1,3%-ot tett ki.
A megyében 2021. III. negyedévében a gazdaságilag aktív népesség (15-64 év közöttiek) száma 248.500 fő volt, mely 1%-al több a 2020. év azonos időszakához képest. 2020. év III. negyedévében a nyilvántartott álláskeresők 90,9%-a volt legfeljebb 12 hónapja regisztrált. 2021. év azonos időszakában ez az arány 77,5%-ot tett ki. Az álláskeresők 22,4%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon a vizsgált időszakban.
A koronavírus okozta járvány ideje alatt 2021. III. negyedévében közel felére csökkent a regisztrált álláskeresők száma, viszont a tartósan (12 hónapja) regisztrált munkanélküliek száma 15%-kal nőtt. A vonatkozó időszakban összesen 3.203 fő regisztrált a Kormányhivatal foglalkoztatási feladatkörben eljáró járási hivatalaiban. A 25 év alatti álláskeresők száma 362 fő volt, mely a 2020. évi statisztikai adatokhoz képest (1.054 fő) harmadára csökkent.
2021. évben a kormányzat fő célja volt – hasonlóan a 2020. évhez – a koronavírus-járvány által leginkább érintett ágazatok gazdasági támogatása, a lehető legtöbb munkahely megtartása, a megszűnő munkahelyekkel azonos számú új munkahely létrehozása, az állásukat elvesztő emberek gyors munkaerőpiaci reintegrációja. Ennek érdekében a kormányzat számos munkahelymegőrző- és teremtő programot hirdetett, ilyen támogatás volt az ágazati bértámogatás, a kutatók és fejlesztők innovációs bértámogatása, valamint a vállalkozások munkaerő támogatása. A megyében mindhárom program népszerű volt. Ágazati bértámogatásban 8.783 fő részesült, 1.497 cég vonatkozásában, a kutatók és fejlesztők innovációs bértámogatásában 54 cég 718 alkalmazottja kapott támogatást, míg a vállalkozások munkaerő támogatása keretében 646 álláskereső lépett ki a munkaerőpiacra, akik 478 cég alkalmazásában álltak. A vállalkozások munkaerő támogatásának sikere a fentiekben említett 25 év alatti álláskeresők számának radikális csökkenésében is mérhető.
Vas megye
A 2020. évi kedvezőtlen folyamatokat követően 2021-ben a stabilizálódás jelei mutatkoztak a munkaerő-piacon.
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2021. III. negyedévében a 15-74 éves népesség 67,1%-a, 131,4 ezer gazdaságilag aktív személy volt jelen Vas megye munkaerőpiacán, amely ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 2,1 ezerrel csökkent, a munkanélkülieké 1,2 ezerrel nőtt. A munkanélküliek aránya 2,5%-os, a foglalkoztatási ráta 65,4%-os értéket ért el. Ez utóbbi mutató 2,0 %-ponttal felülmúlta az országos átlagot.
Az NFSZ adatai szerint 2021-ben javuló folyamatok indultak el a megye munkaerő-piacán. A regisztrált álláskeresők száma változó ütemben, de hónapról-hónapra mérséklődött, aminek következtében a III. negyedévben 4266 főre csökkent a számuk, amely 39,2%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az álláskeresők 34%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 27,6% szakmunkásképzőbe, 8,9% gimnáziumba jár, 20,6% szakközépiskolai, technikumi végzettséggel, 8,9% diplomával keresett munkát.
2021. III. negyedévében az álláskeresők 6%-át, összesen 258 főt sorolhattunk a pályakezdők közé, amely 54%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A pályakezdők körében a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 24,6%-o tett ki, szakmunkásképzőbe 16,7% járt, gimnáziumban 15,5% érettségizett, szakközépiskolában, technikumban 33% szerzett végzettséget, diplomával 10,2% rendelkezett.
Vas megyét továbbra is az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván. Az álláskeresési ráta havonta átlagosan 3,4% volt, amely 2%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál és 2,1%-ponttal kedvezőbb az országosnál.
Vas megye valamennyi térségében javult a mutató értéke az előző év III. negyedévéhez képest, mindenhol minimum 1%-ponttal alacsonyabb volt az álláskeresési ráta, mint egy évvel korábban.
Vasvár vonzáskörzetében legmagasabb az álláskeresők aránya (6%), a megyei átlagnál 2,6%-ponttal kedvezőtlenebb. Emellett Celldömölk térségében rosszabb még a munkaerő-piaci helyzet a megyeinél.
A többi járásban a megyeihez hasonló vagy kedvezőbb a relatív mutató értéke.
Zala megye
A megye lakónépessége - az országoshoz hasonlóan - hosszú évek óta folyamatosan csökken, 2021. január 1-jén 265,1 ezer fő volt.
A munkavállalási korú népesség száma mintegy 170 ezer fő, ami a lakónépesség közel kétharmada. A lakosság korösszetétele a megyében kissé eltér az országostól. Zalában a 15 éven aluliak aránya 2, a 15-64 éveseké 1%-ponttal elmarad az országostól, míg a 64 év felettieké 3%-ponttal magasabb annál.
A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján Zala megyében, 2021.III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos száma 127,7 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbinál 4,1 ezer fővel több.
A foglalkoztatási ráta a 2020. III. negyedévinél 3,8%-ponttal magasabb, a 76,4%-os értéke 2,8%-ponttal meghaladja az országos átlagot.
A munkanélküliek száma az említett felmérés szerint 4,3 ezer fő volt 2021. III. negyedévében a megyében, ami 1,5 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 4,5%-ról 3,2%-ra csökkent, és 0,7%-ponttal alacsonyabb az országos értéknél.
A gazdasági aktivitás nőtt a megyében, a 2021. III. negyedévi 79%-os aktivitási arány 2,4%-ponttal magasabb az országosnál.
A 2021. év átlagos adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma a megyék közül Zalában a 7. legalacsonyabb, arányukat tekintve pedig 9 megyében kedvezőbb a helyzet a zalainál. Az éves folyamatok a főbb adatokat tekintve összességében kedvezőbbek alakultak az országosnál, az álláskeresők száma és aránya az átlagosnál nagyobb mértékben mérséklődött Zalában.
2021-ben, a megyében a regisztrált álláskeresők átlagos száma 7,5 ezer fő volt, ami 2,2 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A világjárvány hatásainak következtében a nyilvántartottak száma 2020-ban rendkívüli mértékben megugrott, így nagyon magas volt a bázisérték. Megyén belül valamennyi járásban 10% feletti volt a mérséklődés, a Zalaegerszegi járásban 30%-ot meghaladóan csökkent az álláskeresők átlagos száma.
Az álláskeresők átlagos aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 2021-ben 5,8% volt, 1,6%-ponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az álláskeresők aránya Lenti, Keszthely, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg térségében tartósan alacsonyabb az átlagosnál, bár a világjárvány miatt a Keszthelyi járásban, az első félévben átmenetileg átlagot meghaladó volt. Hosszú ideje a Letenyei járásban a legmagasabb a ráta, de Nagykanizsa térségében is átlag feletti.
A munkaerő-piaci mozgások nagyságrendje is lényegesen eltért 2021-ben az egy évvel korábbitól. A nyilvántartásba lépők száma 10,3 ezer, az onnan kikerülők száma 12,2 ezer fő volt, előbbi 7,8 ezerrel, utóbbi 4,2 ezerrel alacsonyabb a 2020. évinél.
Zala a gazdasági mutatókat tekintve a többi megyéhez viszonyítva a középmezőnyben helyezkedik el. 2021. végén a megyében a regisztrált vállalkozások száma 52,8 ezer volt, ebből 10,3 ezer volt a társas és 42,5 ezer az egyéni vállalkozás. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 199, ami országos átlag feletti.
Az ipari termelés telephely szerinti volumene 2021.I-III. negyedévében, Zalában – az országosnál mérsékeltebben – 9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) - a legutóbbi ismert, 2020. évi előzetes területi adatok szerint – 3533 eFt, ami a 2019. évinél alacsonyabb, de jóval magasabb, mint az azt megelőző években. A megyék közti rangsorban ezzel a 13. Zala.
Győr-Moson-Sopron megye
2021. év III. negyedévében 3.033 új álláshely bejelentésére került sor, melynek 22%-a a feldolgozóipar, 24%-a a közigazgatási-adminisztratív tevékenység, 20%-a a kereskedelem-vendéglátás és szállítás, 7%-a a mezőgazdaság területén került meghirdetésre. A maradék 27% az egyéb szolgáltatások, a humán-egészségügyi ellátások és a szakmai-tudományos tevékenységek között oszlik el. 2021. július hónapban volt a legmagasabb a bejelentett álláshelyek száma, ez az adat az év további részében csökkenő tendenciát mutatott.
A vizsgált időszakban meghatározó volt a bejelentett álláshelyek között a bolti eladó, az egyszerű ipari foglalkozású és az általános irodai adminisztrátor. Ezeken kívül nagyszámú munkaerőigény érkezett a tehergépkocsi-vezető, a targoncavezető és a mechanikaigép-összeszerelő munkakörökre.
Vas megye
A korona-vírus járvány miatti visszaesést követően 2021-ben élénkült a munkaerő iránti kereslet. A munkáltatók 9935 üres álláshelyet jeleztek a járási hivatalokban, 13,8%-kal többet, mint egy évvel korábban.
A nem támogatott állások száma 40,1%-kal nőtt, a támogatott munkahelyeké 28,5%-kal csökkent az előző évhez képest.
Jelentős számban és arányban (24,3%) a feldolgozóipar területére vártak dolgozókat a gazdálkodó szervezetek. Minden ötödik üres álláshelyet a közigazgatás területéről jelentették be. A kereskedelemből érkezett a munkaerő-igények 6,1%-a, a vendéglátás területéről 6,5%, az építőipar területéről 11,8%, az egészségügy, szociális ellátásban működő szervezetektől 4,7%.
A munkáltatók a bejelentett üres álláshelyek 65%-ánál legfeljebb alapfokú végzettséget írtak elő a jelentkezőknek. Ezekben a munkakörükben döntően betanított, illetve segédmunkára vártak munkaerőt. Szakmunkások közül lakatos, bolti eladót, szakácsot, kőművest, villanyszerelőt pincért kerestek leggyakrabban a munkáltatók.
Zala megye
2021-ben a munkáltatók 5,5 ezer új, nem támogatott álláshelyet jelentettek be a megyében, közel ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A nem támogatott zalai igény közel 4%-a az országosnak, ami magasnak számít.
A legnagyobb nem támogatott, mintegy 1,8 ezer fős igénnyel a feldolgozóipar jelentkezett, de nagyon magas, 900 feletti volt az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység – ami főleg munkaerő-kölcsönző cégeket takar – kereslete. Az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a kereskedelem területéről érkezett még a többi ágnál magasabb igény.
A jelentős számú egyéb egyszerű foglalkozású mellett az alábbi munkakörökben volt a nem támogatott állásokban viszonylag nagyobb kereslet az év során a megyében: lakatos, kőműves, összeszerelő, hegesztő, forgácsoló, szakács, konyhai kisegítő, bolti eladó, pincér, villanyszerelő, tehergépkocsi-vezető.
Győr-Moson-Sopron megye
A regisztrált álláskeresők száma 2021. év III. negyedévében 3.203 fő volt, mely a 2020. évi azonos időszakhoz képest több, mint a felére csökkent. Az álláskeresők 46,27%-a férfi, 53,73%-a nő. A 25 év alattiak száma 66%-kal, míg a 26-50 év közötti álláskeresők aránya 62%-kal csökkent a 2020. évi adatokhoz viszonyítva. A vizsgált időszakban a regisztrált álláskeresők mindössze 24%-a került ki a szellemi tevékenységet végző munkakörökből. Ez a viszonylag alacsony érték a megyében jelenlévő fejlett autóipar és gépgyártás területén működő cégeknek köszönhető, akik nagy számban foglalkoztatnak felsőfokú végzettséggel rendelkező, magasan képzett munkaerőt. Ezek a vállalatok leginkább szakmunkás, illetve betanított és segédmunkás munkakörben hirdetnek állásokat, ezzel magyarázható a regisztrált álláskeresők körében a szakmunkások (36%), a betanított- és segédmunkások (szintén 36%) magasabb aránya.
Vas megye
2021. évben 6838 belépés történt a nyilvántartási rendszerbe, amely mintegy fele az egy évvel korábbinak. A belépőknek mintegy 14%-a első alkalommal regisztráltatta magát munkanélküliként, túlnyomó többségük azonban már korábban is volt álláskereső.
A munkanélkülivé váltak 22,9%-a a feldolgozóiparban, 10%-a kereskedelemben, további közel 10%-a vendéglátásban, 7%-a az építőiparban dolgozott korábban, illetve 6% a munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazásában állt.
Az egyes hónapok zárónapján átlagosan 4547 fő keresett állást a megyében, közülük legtöbben (484 fő) segédmunkásként próbáltak elhelyezkedni. Ezen kívül leggyakrabban eladó (352 fő), mechanikai gép-összeszerelő (220 fő), általános irodai adminisztrátor (246 fő), intézményi takarító és kisegítő (269 fő) munkakörökben kerestek állást.
Zala megye
A megyében 2021-ben 10,3 ezer belépés történt az álláskeresők regiszterébe. A belépők 10%-a első alkalommal regisztráltatta magát, a többiek korábban is voltak álláskeresők. A belépők által leginkább keresett szakmák, foglalkozások nagyságrendi sorrendben a következők voltak: szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások, bolti eladó, irodai adminisztrátor, tehergépkocsi-vezető, pincér, mechanikaigép-összeszerelő, szakács, vagyonőr, pultos, lakatos, bútorasztalos, festő és mázoló.
Baranya megye
A KSH adatai alapján Baranya népessége 356,8 ezer fő. A megye településeinek száma 301, aprófalvas településszerkezetű (2/3-a 500 fő alatti). Baranya 14 városa közül kiemelkedik a megyeszékhely, Pécs 146,0 ezer lakosával az ország ötödik legnagyobb városa.
2021. harmadik negyedévében a foglalkoztatottak száma 155,3 ezer fő, a munkanélküliek száma pedig 8,4 ezer fő volt. A foglalkoztatási arány 57,6%-ot, az aktivitási arány 60,7%-ot tett ki, az előbbi 5,8%-ponttal, az utóbbi 5,3%-ponttal maradt el az országostól. A munkanélküliségi ráta megyei szinten 5,1%, az ország egészét tekintve 3,9% volt. Az előző év azonos időszakához képest a foglalkoztatottak átlagos száma 3,2%-kal nőtt, a munkanélküliek száma 18,0%-kal csökkent.
Az 5 főnél többet foglalkoztató gazdálkodóknál alkalmazásban állók száma Baranya megyében 2021. I-III. negyedév átlagában 86,5 ezer fő volt, amely 3%-kal több az előző évinél; országos viszonylatban 3,2%-kal nőtt.
2021. III. negyedévében Baranya megye területén, az alkalmazottak 56,6%-át foglalkoztató versenyszférában a bázis időszakhoz képest 4,2%-kal többen, a 34,7%-ukat alkalmazó költségvetési szektorban 4,3%-kal kevesebben álltak munkában. A nemzetgazdasági ágazatok közül első helyen a feldolgozóipar áll 19,2%-os részesedéssel és 1,9%-os növekedéssel. Második helyen a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás áll, 19,1%-os részesedéssel és 0,1%-os növekedéssel, a humán-egészségügyi, szociális ellátás 1,5%-os csökkenéssel a harmadik helyen található 13,0%-os részesedéssel. Jellemző, hogy a mezőgazdaság öt százalékkal sem veszik ki a részét a foglalkoztatásból, pedig a regisztrált gazdasági szervezetek egynegyede ezen a területen tevékenykedik (az alkalmazottak egyötödét foglalkoztató feldolgozóipari cégek aránya az összes vállalkozás között nem éri el az 5%-ot sem). Az ipar teljes egészének részesedése az összes foglalkoztatottak egynegyedét sem éri el (23,4% - ebből 19 a feldolgozóipar). A kereskedelem és a vendéglátás összességében például nagyobb arányban van jelen mint a mezőgazdaság és az építőipar.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma Baranya megyében 2021 I.-III. negyedévben 14 844 főt tett ki, amely jelentősen, 15,9%-kal (2 806 fővel) volt magasabb az előző évinél. 2020 azonos időszakának átlagában a regisztrált álláskeresők száma 17 650 fő volt.
A megye munkaerő-piaci helyzetét az álláskeresők aránya alapján tudjuk összevetni. 2021 I.-III. negyedévben havonta átlagosan a gazdaságilag aktív népesség 9,1%-át tették ki az álláskeresőként regisztráltak, amely az országos átlagot 3,1%-ponttal haladta meg. Baranya átlagos rátája az országos rangsorban a hetedik legmagasabb.
A nyilvántartásban szereplők közül havi átlagban 1 156 álláskereső minősült pályakezdőnek, 17,0%-kal (236 fővel) kevesebben az egy évvel korábbinál. Országosan is hasonló tendencia tapasztalható (+22,8%). A teljes álláskeresők állományán belüli átlagos arányuk 7,8%-ot tett ki, ami az előző évi értéknél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, az országos átlagnál 0,3%-ponttal több.
2020. szeptemberében a megye regisztrált vállalkozásainak száma 62,1 ezer volt, amely 1,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma 46,8 ezer, míg a társas vállalkozásoké 15,2 ezer volt Baranyában. A vállalkozások egynegyede a mezőgazdaság területén tevékenykedik, ezt követi nemzetgazdasági ág alapján az ingatlanügyletek (12,8%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (11,2%) és a kereskedelem (8,8%). Az ipari tevékenység aránya építőipar nélkül éppen eléri az 5%-ot.
Somogy megye
Somogy megye lakónépessége 2021. január 1-jére – az egy évvel korábbihoz képest 1 ezerrel – 300,9 ezer főre növekedett, ami az ország teljes lakosságának alig több mint 3%-át jelentette.
A KSH munkaerő-felmérésének 2021. III. negyedéves eredményei szerint a megyében élő 15-74 éves népesség köréből 133,9 ezren jelentek meg Somogy megye munkaerőpiacán, melyből 127,3 ezren foglalkoztatottak, 6,6 ezren pedig munkanélküliek voltak, előbbiek száma 5,1 ezer fővel csökkent, utóbbiaké pedig 0,6 ezer fős gyarapodást mutatott az előző év azonos időszaki adathoz képest.
Az aktivitási arány (58,7%) a 2020. III. negyedévihez viszonyítva 1,6 százalékponttal csökkent a foglalkoztatási arány (55,8%) 1,9 százalékpontos visszaesése és a munkanélküliségi ráta (4,9%) 0,6 százalékpontos növekedése mellett. A somogyi értékek az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakultak.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Somogy megyében a nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2021. III. negyedéve folyamán 11,7 ezer fő volt, ami 27,2%-kal (4,4 ezer fővel) csökkent az előző év azonos időszaki állapothoz viszonyítva.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya az országos átlagnál magasabb, 9,5%-os volt, mely egy év alatt 3,3 százalékpontos csökkenést mutatott.
Az álláskeresők állományán belül a pályakezdők átlagosan 9,1%-os arányt képviseltek, csoportjuk 2021. III. negyedévében 1 071 főt számlált, ami 33%-os csökkenést jelentett a 2020. azonos időszaki értékhez képest.
Tolna megye
Tolna megye a Dunántúl délkeleti részén fekszik. Északról Fejér megye, keletről a Duna, délről Baranya megye, nyugatról Somogy megye határolja. A megye lakónépessége 2021. január elsején 215,5 ezer fő volt, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A KSH munkaerő-felmérésének legfrissebb adatai szerint 2021. I-III. negyedévben Tolna megye 15-74 éves népességéből a gazdaságilag aktívak száma 100,9 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbihoz képest 0,6 ezer fős növekedést jelent. Az aktivitási arány 1%-ponttal nőtt, így a tárgyidőszakban 61,5%-ot tett ki. Ez 3,3%-ponttal maradt el az országos átlagtól. A foglalkoztatottak száma 2021. I-III. negyedévben 98,0 ezer fő volt, arányuk 59,7%-ot tett ki a 15-74 éves népesség körében, 1,1%-pontos – egy év alatti – növekedést követően. A munkanélküliek száma 2,9 ezer főt számlált, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 2,9%-os volt, szemben az egy évvel korábbi 3,0%-kal. Ezzel a rátaértékkel Tolna megye Komárom-Esztergom megyével megegyezően az 5. legalacsonyabb rátával rendelkező megye volt a magyar megyék rangsorában. (Az országos átlag a munkanélküliségi rátát tekintve 4,1% volt.) A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 63,2 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,5%-kal csökkent a számuk.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma Tolna megyében a 2021. évben 6.657 főt tett ki, amely 15,6%-kal volt kevesebb az előző évi adatnál. Országos szinten az álláskeresők éves átlagos létszáma 14,9%-kal csökkent.
A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a 2021. évben az 5,8%-os országos átlagnál magasabb, 6,8%-os volt Tolna megyében, az előző évi megyei adatnál 1,3%-ponttal alacsonyabb volt.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma csökkent. 2021. évben átlagosan 616 fős létszámuk 120 fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 9,3%-ot tett ki, ami megegyezett az előző évi értékkel.
Baranya megye
2021 I.-III. negyedévben a munkáltatók összesen 14 487 főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő foglalkoztatási osztályokon, ez 18,2%-kal kevesebb, mint 2020 hasonló időszakában. Így havonta átlagosan 1 610 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek. Az új ajánlatok többsége, 86,1%-a (12 479) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 2 008 álláshely volt betölthető. A nem támogatott álláshelyek száma változatlan maradt, a támogatottaké 20,5%-kal csökkent az előző évhez képest. A támogatott álláshelyeken belül a közfoglalkoztatás kétharmados arányban vette ki a részét.
Az összes bejelentett álláshely között a keresett munkakörök jellegében is érződik a közfoglalkoztatás dominanciája: 49,3%-át az egyszerű szolgáltatási foglalkozások teszik ki, az első szakképzettséget igénylő munkakör, a bolti eladó csak a kilencedik a listán, részesedése mindössze 1,2%. A támogatással nem érintett munkakörök között az szakács a negyedik, részesedése 3,0%, a lakatos az ötödik (2,9%), az eladó a hetedik (2,8%), az első tízbe fért még a varrónő is.
Somogy megye
2021. év során Somogy megyében összesen 10,9 ezer főre vonatkozó állásbejelentés nyilvántartásba vételére került sor, tehát havonta átlagosan 0,9 ezer álláshely állt ügyfeleink rendelkezésére. A 2020. évi adatokhoz viszonyítva a beérkező álláslehetőségek számában 19,0%-os visszaesés következett be.
A bejelentett állások 82,7%-ához igényeltek a munkáltatók támogatást, 9,1 ezer főnek kínálva ezzel munkavégzési lehetőséget. Az új munkaerőigények 17,3%-át adták a támogatási igénnyel nem társuló, normál állásajánlatok, s összesen 1,9 ezer fő foglalkoztatására irányultak.
Foglalkozások szerint a legtöbb – 8,2 ezer főre vonatkozó – állást a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások körében kínálták a munkáltatók. Melyet a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (0,7 ezer főre vonatkozóan), ezen belül legnagyobb számban bolti eladó, pultos, szakács és pincér munkakörökre irányuló kínálat követett. Az ipari és építőipari foglalkozásúak (0,6 ezer fő) iránti igények voltak még számottevőek, ahol leginkább kőműves, lakatos, gépjármű-és motorkarbantartó,-javító, valamint festő és mázoló munkakörök betöltésére kerestek munkavállalókat.
Tolna megye
2021. év folyamán összesen 8.851 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók Tolna megyében, ez a megelőző évihez képest 599 álláshely növekedést jelentett. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó álláshelyek száma 23,1%-kal csökkent, 2021. évben 2.885 főre vonatkoztak, míg egy évvel korábban 3.750 főre. A bejelentett állások 58,4%-ához (5.168 db) igényeltek a munkáltatók támogatást. A nem támogatott álláshelyek száma növekedett az egy évvel korábbi adattal szemben, 3.683 volt a tárgyévben. A nem támogatott álláshelyek legnagyobb része az építőiparból (53,1%), a feldolgozóiparból (26,3%) érkezett. A többi ágazatban 10% alatti a nem támogatott álláshelyek száma.
Baranya megye
2021 I.-III. negyedévben Baranyában az álláskeresők havi átlaga 14 844 fő volt.
13,4%-uk 25 év alatti, 19,6%-uk 26-35 év közötti, 19,7%-uk 36-45 év közötti, 22,2
%-uk 46-55 év közötti, és igen magas, 25,1%-os az 55 év felettiek aránya.
Igen magas a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a nyilvántartottak 42,5%-a. 52,0%-uk középfokú végzettséggel rendelkezik (28,5% szakmunkás bizonyítvánnyal, 13,7% szakközépiskolai végzettséggel és 9,8% gimnáziumi érettségivel). A diplomások aránya 5,5%.
A legtöbben szakképzettséget nem igénylő foglalkozást kerestek (3 295 fő, 22,2%), második a bolti eladó (1 188 fő, 8,0%), ezt követi az általános irodai adminisztrátor (722 fő, 4,9%), intézményi takarító és kisegítő (660 fő, 4,5%), konyhai kisegítő (391 fő, 2,6%). A 200 főnél több álláskereső által keresettek közé a szakképzettséget igénylő munkakörök közül befért még a tehergépkocsi-vezető, kőműves, vagyonőr, pincér.
Somogy
Somogy megyében 2021. évben havonta átlagosan 12,8 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami az egy évvel korábbinál 17,9%-kal alacsonyabb értéket jelentett. Legnagyobb részük (5,9 ezer fő) szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban dolgozna. Ezen kívül nagyobb létszámot jelentett még a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban állást keresők száma (2,1 ezer fő), akik leginkább bolti eladó, szakács, pincér, vagyonőr/testőr, illetve pultos munkakörökben helyezkednének el. Ezt követik az ipari és építőipari foglalkozásokban elhelyezkedni szándékozó álláskeresők (1,3 ezer fő), akik elsősorban lakatos, kőműves, valamint festő és mázoló munkakörökben keresnének álláslehetőséget.
Tolna megye
Tolna megyében a 2021. évben 8,9 ezer belépés történt az álláskeresők regiszterébe, 37,4%-kal kevesebb, mint 2020-ban. Az egyes hónapok zárónapján átlagosan 6,7 ezer fő keresett állást a megyében, közülük 2,6 ezren szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozást. Ezen kívül a legtöbben a bolti eladó (510 fő), az általános irodai adminisztrátor (347 fő), az intézményi takarító és kisegítő (278 fő), a mechanikai gép-összeszerelő (201 fő), az egyéb takarító és kisegítő (183 fő), az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású (168 fő), az egyszerű ipari foglalkozású (145 fő), a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr (117 fő), a vagyonőr, testőr (103 fő), a pincér (97 fő), a szakács (92 fő), a targoncavezető (91 fő) munkakörökben kerestek állást.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország észak-keleti részén található, az ország második legnagyobb alapterületű és a második legnépesebb megyéje. Lakóinak száma 2021. január 1-jén 633 ezer fő volt, amely az ország népességének 6,5%-a. A megye 16 járásából 14 a területfejlesztést szolgáló források felhasználása szempontjából kedvezményezett terület.
A megyei gazdaságban hosszú ideje meghatározó az ipari, feldolgozóipari tevékenység (vegyipar, gép- és jármű-, ill. elektronikai ipar), valamint a térség kiemelkedő természeti és kulturális adottságaira épülő idegenforgalmi-turisztikai és tudományos-oktatási tevékenység, de folyamatosan nő az egyéb szolgáltatások szerepe is.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiaca 2013-tól folyamatosan bővül. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerő-felmérésének 2021.III. negyedéves (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíció szerint) statisztikai adatok alapján a megye 15-74 éves lakossága körében a foglalkoztatottak száma 273,7 ezer főt, a munkanélküliek száma 20,7 ezer főt tett ki megyénkben. Az előző év azonos időszakához képest (2020. III. negyedév) a foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel nőtt, a 2021. III. negyedévben a foglalkoztatási ráta 58 %-ot tett ki. A munkanélküliség a vizsgált időszakban kedvezőtlenül alakult, a munkanélküliek száma 4,6 ezer fővel emelkedett, a munkanélküliségi ráta 2021. III. negyedévben 7%-ot tett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ettől függetlenül a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Járási Hivatalok Foglalkoztatási Osztályai 2021. évben havonta átlagosan 38,1 ezer fő nyilvántartott álláskeresővel álltak kapcsolatban, havi átlagos létszámuk a 2020. évhez képest 2,9 ezer fővel, 7%-kal csökkent.
2021.III. negyedévben a havi átlagos létszám 37,4 ezer főt tett ki, az előző év azonos időszakához képest 5 ezer fővel, 12%-kal csökkent.
2021-ben a nyilvántartott álláskeresők havi átlagos létszámát (38,1 ezer fő) tekintve alapfokú iskolai végzettséggel 18,9 ezer fő (49,6%), középfokú iskolai végzettséggel 17,9 ezer fő (46,9%), felsőfokú végzettséggel pedig 1,3 ezer fő (3,5%) rendelkezett. A nemek szerinti összetétel tekintetében a férfiak aránya 50,5%-ot, a nők aránya pedig 49,5%-ot tett ki.
A 2021. évben nyilvántartott pályakezdők havi átlagos létszáma csökkent (559 fővel) az előző évhez képest, számuk 2021-ben 3,6 ezer főt, 9,4%-ot tett ki a nyilvántartott álláskeresők körében.
Heves megye
2021. év elején 292,0 ezer fő volt a megye (un. továbbvezetett) lakónépessége. 2021. III. negyedévben növekedett a megyében a természetes fogyás, az élveszületések számát 1 510 fővel haladta meg a halálozások száma (2020. III. negyedévben 1 015 fő volt a természetes fogyás). Az élveszületések száma 1,8%-kal, 38 fővel, a halálozásoké 17,0%-kal, 533 fővel haladta meg a bázist.
A KSH munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma 2021. III. negyedévben 130,3 ezer fő volt Heves megyében a 15-74 év közötti népességet tekintve. 2020. III. negyedévhez viszonyítva 1,6 ezer fővel, 1,2%-kal növekedett (országosan 0,8%-kal) a dolgozók száma. A munkanélküliek száma a KSH honlapján publikált adat szerint 4,1 ezer fő volt Heves megyében, 2021. III. negyedévben. 0,6 ezer fővel, 13,7%-kal csökkent számuk (országosan 8,7%-kal csökkent) a 2020. III. negyedévi adathoz viszonyítva. A 15-74 éves korú népesség foglalkoztatási aránya Heves megyében 2021. III. negyedévben 59,7% (3,7% ponttal elmarad az országos átlagtól), a munkanélküliségi ráta 3,1% volt, az országos átlag 3,9%. A KSH publikált adatai szerint 2021. III. negyedévben Heves megyében magasabb volt 0,7% ponttal a munkanélküliségi ráta, mint Budapesten (2,4%).
Heves megyében2021. III. negyedévben havonta átlagosan 11 600álláskeresőt tartottunk nyilván, 3 364 fővel, 22,5%-kal kevesebbet, mint a 14 964 fős 2020. III. negyedévi havi átlagos létszám.
A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 8,7%-os, az országos átlagot 3,4%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet. Az összes álláskereső 46,4%-a (5 385 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 961 fővel, 15,1%-kal csökkent, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 4,0%-ponttal lett magasabb egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 61,7%. 2020. III. negyedévhez képest 2 159 fővel, 27,9%-kal csökkent a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében. 2021. III. negyedévben havi átlagban 5 570 fő volt a számuk, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 48,0%, 3,7% ponttal csökkent egy év alatt. A diplomás álláskeresők száma 645 fő volt a megyében, 244 fővel kevesebb, mint 2020. III. negyedévében, az összes álláskeresők közötti részesedésük 5,9%-ról 5,6%-ra csökkent.
Nógrád megye
Nógrád megye az ország második legkisebb területű és egyben a legkisebb lélekszámú középfokú közigazgatási egysége. A 131 település többségében a lakosok száma nem éri el az ezer főt sem. Nógrád lakóinak száma 2021 elején közel 188 ezer fő volt, ami a kedvezőtlen népmozgalmi mutatók hatására az elmúlt évben csaknem kétezer fővel tovább csökkent.
Nógrád a fontosabb gazdasági mutatók tekintetében a megyék rangsorában rendre az utolsók között van, ami jelentős munkaerőpiaci hátránnyal párosul. A megye mind a hat kistérsége hátrányos helyzetű.
2021. évben a megye gazdaságában nagyrészt az országossal megegyező, többnyire kedvező folyamatok zajlottak. Az előző évet jellemző negatív irányú tendenciák több területen kedvező irányba fordultak. Az ipar és az építőipar teljesítménye meghaladta az előző évit, míg a koronavírus okozta járvány legnagyobb vesztese az idegenforgalom volt. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek viszont jóval kisebb összeget fordítottak beruházásokra, mint 2020-ban.
Nógrád megye meghatározó gazdasági ága a feldolgozóipar, ezen belül pedig a gépipar.
A mezőgazdaság adottságai, a termelés feltételei kedvezőtlenebbek, mint az ország más területein. A megyében működő vállalkozások közül a foglalkoztatásban betöltött szerepük alapján a feldolgozóipari és a kereskedelemi tevékenységet folytatók vannak túlsúlyban, közülük járásonként a legjelentősebbek a következők.
Salgótarján: Wamsler SE Rt, Magyarországi Hangszórógyártó Kft, Mitsuba Kft.
Balassagyarmat: MAHLE Compressors Hungary Kft, Nidec Sole Motor Hungary Kft.
Pásztó: EGLO Magyarország Kft, Csépe és Társai Kft, Elektromont Kft.
Szécsény: TOMMY INVEST Elektronikai Kft, Palóc-Coop Zrt, Profilplast Kft.
Bátonyterenye: Bombardier Kft, Besser Hungaria Kft, Viessmann Kft, ELIN Metal Kft.
Rétság: Knaus Tabbert Kft, HI-LEX Kft, Interfa Bútoripari Kft, Hungary Enbi Kft.
A pozitív gazdasági változások nem tükröződnek a foglalkoztatási mutatókban. A megyében 2021. I-III. negyedévben a 15-64 éves népességen belül átlagosan 77,4 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 10 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta 65,3% volt, amihez 11,4%-os munkanélküliségi ráta társult. A foglalkoztatás szintje országos viszonylatban a második legalacsonyabbnak számított, míg a munkanélküliségi ráta a legmagasabb értéket mutatta. Az előző év hasonló időszakához képest minimálisan csökkent a 15-64 éves korosztály aktivitása, 73,8%-ról 73,7%-ra. A munkanélküliek táborába tartozók létszámának növekedése mellett a foglalkoztatottak és az inaktívak száma elmaradt a 2020. I-III. negyedévben mérttől.
A járványügyi helyzet az előző évtől eltérően 2021. évben nem okozta a munkaerő-kínálat drasztikus változását a megye munkaerőpiacán. Az NFSZ adatai szerint Nógrád megye területén 2021. évben havonta átlagosan 10768 álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban, 1609 fővel, 13%-kal kevesebben, mint 2020-ban. Januárban bővült számottevőbben a nyilvántartott ügyfelek száma, februártól decemberig azonban kisebb-nagyobb számban csökkent, vagy stagnált. 2021 márciusától az év végéig hónapról hónapra létszámapadás valósult meg az előző évhez képest. Az átlagos adatok szerint az álláskeresők szinte minden csoportjában létszámcsökkenéssel találkozhattunk éves viszonylatban.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagos száma 2021. évben 940 fő volt, 193 fővel, 17%-kal kevesebb, mint 2020. évben. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 8,7%-ot tett ki, 1,3%-ponttal többet, mint országosan. A fiatalok többsége szakképzetlen, ami jelentős munkaerőpiaci hátrányt jelent számukra.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
2021. évben a megye járási hivatalai 56,2 ezer új állást vettek nyilvántartásba, 3,9 ezerrel (6,5%) kevesebbet, mint 2020-ban, melyből a támogatott új álláshelyek száma 41,3 ezer (73,4%) volt. Az álláshelyek túlnyomó többsége, 59%-a (33 ezer) a közfoglalkoztatásban, 41%-a (23,2 ezer) az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre.
A közfoglalkoztatás magas arányából adódóan az új bejelentett állások döntő része (76,1%) szakképzettség nélkül is betölthető volt, a szakképzettséghez kötött álláshelyek részaránya továbbra is alacsony (23,9%).
Területileg tekintve az elsődleges munkaerőpiaci kereslet túlnyomó többsége (új bejelentett álláshelyek száma) a megye ipari-közigazgatási-oktatási központjában, a miskolci járásban (17,1%), valamint a megye egyik vegyipari centrumában, a tiszaújvárosi (42%) járásban volt betölthető 2021-ben.
Heves megye
2021. évben a hat heves megyei járási hivatal foglalkoztatási osztályra összesen 10 087 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 16,5%-kal, 1 994 fővel kevesebb, mint 2020. évben. A nyilvántartásba vett új állások 80,2%-a (8 090) támogatott álláshely volt, 19,8%-a (1 997 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma a bázishoz képest 1 688 fővel, 17,3%-kal, ezen belül a közfoglalkoztatással igényelt munkaerő száma 869 fővel 14,5%-kal csökkent.
A támogatáshoz nem kötött új létszámigényekszáma 2021. évben 1 997 fő volt. A nem támogatott álláshelyek 43,4%-a (867 fő) szakképzett fizikai munkás, 33,4%-a (666 fő) segédmunkás, 20,6%-a (412 fő) betanított munkás, 13,4%-a (267 fő) szellemi munkakörre vonatkozott.
A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 21 fő összeszerelő (Gyöngyös 5 fő, Eger 16 fő), 301 fő egyszerű szállítási, szolgáltatási foglalkozású (Eger 67 fő, Gyöngyös 70 fő, Hatvan 100 fő), 190 fő fém- és villamos-ipari szakmunkás (Eger 49 fő, Gyöngyös 52 fő, Hatvan 38 fő), 278 fő ipari, építőipari, mezőgazdasági segédmunkás (Eger 141 fő, Gyöngyös 21 fő, Hatvan 10 fő), 223 fő kereskedelmi, vendéglátó ipari szakmunkás (Eger 94 fő, Gyöngyös 40 fő, Hatvan 36 fő), 87 fő takarító (Gyöngyös 18 fő, Hatvan 6 fő, Eger 55 fő), 211 fő járművezető, mobil gép kezelő (Eger 37 fő, Gyöngyös 41 fő, Hatvan 121 fő), 111 fő építőipari szakmunkás (Eger 71 fő, Gyöngyös 23 fő, Heves 5 fő, Hatvan 11 fő), 144 fő feldolgozóipari gépkezelő (Füzesabony 75 fő, Gyöngyös 24, Hatvan 19 fő), 50 fő technikusok (Hatvan 16 fő, Eger 14 fő, Gyöngyös 17 fő), 75 fő irodai, ügyviteli foglalkozású (Eger 35 fő, Gyöngyös 13 fő, Hatvan 9 fő), 33 fő élelmiszeripari szakmunkás (Eger 14 fő, Heves 12 fő). A felsőfokú végzettségű munkaerőigényüket általában nem jelentik be a járási foglalkoztatási osztályokra a cégek. 2021. évben mindössze 5 fő műszaki, informatikai és természettudományos felsőfokú munkaerő igény érkezett.
Nógrád megye
Az eltelt évben egy pásztói járásban tevékenykedő munkáltató döntött 16 fős létszám-leépítésről, melynek okaként szervezeti átalakulást jelöltek meg. Ez a létszám az országos adat 0,5%-át sem érte el, miközben az előző évinek alig több mint tizedét tette ki.
2021. év folyamán 10,6 ezer főre vonatkozó állásigény jelent meg Nógrád megyében, ami hatodával elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés az elsődleges munkaerőpiac keresletét és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentéseket csaknem azonos számban érintette. A feltárt, rögzített új álláshelyek közül 6,2 ezer (58%) közfeladatokhoz kapcsolódott, míg az elsődleges munkaerőpiac létszámigénye kissé meghaladta a 3,4 ezer főt, melyek 36%-a szintén támogatással volt betölthető.
A foglalkoztatási szándék mind a termelő szektorban (pl. feldolgozóipar 1041 fő, építőipar 324 fő), mind az anyagi és nem anyagi szolgáltatások ágaiban (pl. kereskedelem 498 fő, szállítás 160 fő, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 211 fő) elmaradt a 2020. évi szinttől.
A nyílt piaci új munkahelyek száma a salgótarjáni (1075 fő) és a rétsági (742 fő) térségekben volt a legmagasabb, míg a sort a bátonyterenyei járás (287 fő) zárta.
A bejelentett piaci állások több mint feléhez elegendő volt az alapfokú iskolai végzettség is, 42,2%-uk csak középfokú végzettséggel volt betölthető, 2,3 százaléka pedig felsőfokú végzettséget igényelt.
A munkáltatók főként betanított jellegű és segédmunkát takaró munkaköröket kínáltak az álláskeresőknek. A szakképzettek közül elsősorban a kereskedelmi és vendéglátó-ipari (eladó, szakács, pincér, cukrász), a fém- és villamosipari (hegesztő, lakatos, forgácsoló, gépjármű- és motorkarbantartó, -javító), az építőipari (kőműves, villanyszerelő), a szolgáltatási (büntetés-véghajtási őr) foglalkozásúak, valamint a járművezetők és az irodai adminisztrátorok voltak keresettek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A megyében élő népesség területi eloszlása egyenlőtlen, ami nagyban meghatározza a rendelkezésre álló munkaerő eloszlását is. 2021-ben a megye közigazgatási székhelyén, Miskolcon és térségében (miskolci járás) él a legtöbb nyilvántartott álláskereső, a megyei létszám 22,5%-a. A miskolci járás része az ún. Sajó-völgyi ipari térségnek, ahová további jelentős ipari potenciállal rendelkező járások (Tiszaújváros, Kazincbarcika, Ózd és Putnok városok térsége) tartoznak, melyek területén a megyei álláskeresők további 28,7%-a él. A megye déli, leginkább mezőgazdasági tevékenységéről és gyógyvízi kultúrájáról ismert két járásában (Mezőkövesd, Mezőcsát) a nyilvántartott álláskeresők 8,2%-a, míg a megye északi-északkeleti, Szlovákiával határos, Tokaj-Hegyalját is magában foglaló, elsősorban mezőgazdasági és idegenforgalmi tevékenységre épülő 10 járásában (Encs, Edelény, Szikszó, Szerencs, Gönc, Tokaj, Sárospatak, Sátoraljaújhely és Cigánd városok térsége) a megyei álláskeresők 40,6%-a él.
A 2021. évben a szakképzettséggel rendelkező álláskeresők száma 23,6 ezer főt, 61,9%-ot tett ki a nyilvántartott álláskeresők körében. Az összes nyilvántartott álláskereső körében, a keresett állások tekintetében, a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások voltak népszerűbbek (46,2%), ezt követte a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (14,8%) és az ipari és építőipari foglalkozások területe (14%).
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2021. III. negyedévében a 15-74 éves népesség körében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a potenciális munkaerő tartalék 31,3 ezer fő volt.
Heves megye
Heves megyében 2021. évben, havi átlagban az egri (3,0 ezer fő), a gyöngyösi (2,4 ezer fő) és a hevesi körzetben (2,3 ezer fő) tartottuk nyilván a legtöbb álláskeresőt. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi, az egri és a füzesabonyi körzetben 7,0 - 8,0% között alakult, ugyanakkor Heves körzetében 15,9% volt.
A 2020. év folyamán regisztrációt kért álláskeresők a legnagyobb számban segédmunkás (2800 fő), takarító (1398 fő), bolti eladó (804 fő), összeszerelő (549 fő), irodai adminisztrátor (561 fő), konyhai kisegítő (289 fő), targonca-vezető (228 fő), tehergépkocsi-vezető (215 fő), lakatos (128 fő), rakodómunkás (140 fő), vagyonőr (196), kőműves (146 fő), szakács (104 fő), portás, telepőr (167 fő), pincér (87 fő), pultos (92 fő), forgácsoló (77 fő), festő és mázoló (125 fő), hegesztő, lángvágó (63 fő) és dajka (103 fő) munkakörben szerettek volna elhelyezkedni.
Nógrád megye
2021. év során 12 ezer belépési esetet regisztráltak a foglalkoztatási osztályok, miközben a kilépési forgalom nagysága elérte a 13 ezret. A beáramlás 29%-kal csökkent, miközben a kiáramlás az előző évit hatodával alulmúlta. A fluktuáció elmaradt az előző évitől, de a csökkenő kiáramlás miatt kedvezőtlen irányba változott.
A belépők túlnyomó többsége elveszítette a munkahelyét, míg kisebb hányaduk egyéb okból, illetve pályakezdőként kérte a nyilvántartásba vételét. A gazdasági szektor minden területén stagnált vagy csökkent a létszámkibocsátás 2020. évhez képest. A legtöbben a feldolgozóipar egyes területein, az építőiparban és a kereskedelemben dolgoztak. Emellett folyamatos volt a közfeladatokat ellátók visszaáramlása és a pályakezdők beáramlása, de minkét ügyfélkörben kisebb ügyfélforgalmat jelentett, mint egy évvel korábban.
A 2021 folyamán regisztrációt kérő, szakképzettséggel rendelkező állástalanok között a legnagyobb számban eladó, általános irodai adminisztrátor, hegesztő, lakatos, szakács, vagyonőr, kőműves, festő és mázoló, pincér munkakörben kívántak elhelyezkedni.
A nógrádi járási hivatalok foglalkoztatási osztályai 2021. évben a legtöbb álláskeresőt
(3786 fő, 35,2%) a megyeszékhelyen és térségében, míg a legkevesebbet (761 fő, 7,1%) a rétsági járásban tartották nyilván. A megye további négy térségében havi átlagban 1284 és 1695 fő közötti ügyfél tartotta a kapcsolatot a járási hivatalokkal.
Hajdú-Bihar megye
A Központi Statisztikai Hivatal lakosság körében végzett felmérése alapján 2021. év III. negyedévében a megye 15–74 éves népességének 66,2%-a, mintegy 263 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Közülük 249 ezren foglalkoztatottként, 14 ezren munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma növekedett, míg a munkanélkülieké csökkent az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási arány 62,7%, ami 1,4%-ponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta pedig 5,3%, ami 1%-ponttal csökkent. Országosan a foglalkoztatási arány magasabb (63,4%), a munkanélküliségi ráta alacsonyabb (3,9%) volt a Hajdú-Bihar megyei értékeknél.
Az álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében 2021. év III. negyedévének átlagában (továbbiakban vizsgált időszak) 19 949 fő volt, amely 2020. év III. negyedévnek átlagához (továbbiakban bázis időszak) képest 24,3%-os mértékű, 6 412 fős csökkenést jelent.
Az állástalanok közel harmadát (29,3%) a Debreceni Járási Hivatal tartotta nyilván, amely 4,3%-kal alacsonyabb a bázis időszaki aránynál. Mind a tíz járási hivatalban csökkent az álláskeresők száma a bázisidőszakhoz képest.
Hajdú-Bihar megye nyilvántartott álláskeresői között 2021. év 7-9. hónapjában átlagosan 10 846 nő és 9 103 férfi szerepelt, arányuk az összes álláskeresőnek az 54,4%-át, illetve a 45,6%-át tette ki.
A bázisidőszakban a két nem aránya között 5,2% volt az eltérés, akkor a nők 1 370 fővel voltak többen a nyilvántartásban. A vizsgált időszakban a nők számában 2020. év 7-9. hónapjának átlagához képest 21,8%-os, 3 019 fős csökkenés következett be.
A vizsgált időszakban a férfiak esetében az előző év időszakának átlagához képest 27,2%-os, 3 393 fős csökkenés volt tapasztalható.
Hajdú-Bihar megyében 2021. év III. negyedévének átlagában 13 872 fő szakképzett álláskereső közül átlagosan 1 214 főnek volt felsőfokú végzettsége. A szakképzett álláskeresők száma a bázis időszakhoz képest 24,1%-os csökkenést mutatott, ami azt jelenti, hogy átlagosan 4 403 fővel voltak kevesebben a járási hivatalok nyilvántartásában. A vizsgált időszakban a szakképzett felsőfokú végzettségű álláskeresők aránya csökkenést mutatott, amelynek aránya a bázisidőszakhoz képest 26,4% volt. Ebben az időszakban átlagosan 437 fő szakképzett felsőfokú álláskeresővel kevesebbet tartottak nyilván a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai.
A 25 éven aluli korosztályban a vizsgált időszakban a járási hivatalok 2 803 főt tartottak nyilván, számukban a bázisidőszakhoz képest 1 479 fős csökkenés mutatkozott. Az 55 éves és afeletti állástalanoknál a bázis időszakhoz képest 5,9%-os, 401 fős volt a csökkenés a vizsgált időszakban, ekkor átlagosan 6 435 fő 55 éves és afeletti álláskereső szerepelt a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak nyilvántartásában. A 25 év alattiak átlagos aránya az összes álláskeresőn belül 14,1% volt, míg az 55 éves és afeletti álláskeresők átlagos aránya meghaladta a 30%-ot. Az arányok az előző év átlagában hasonló szinten voltak mindkét csoport esetében (16,2%, illetve 25,9%), viszont a fiatalok aránya 2,2%-ponttal csökkent, míg az idősebbek aránya 6,3%-ponttal növekedett a bázisidőszakhoz képest.
A megyében a pályakezdők átlagos létszáma a vizsgált időszakban 1 880 fő volt, amely 29,2%-kal, 776 fővel kevesebb, mint a bázisidőszakban. A nyilvántartott pályakezdők aránya az összes álláskeresőn belül a vizsgált időszakban 9,4%, ami 0,6%-ponttal alacsonyabb, mint a bázisidőszakban volt. A pályakezdők 5,4%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett a vizsgált időszakban, ami átlagosan 102 főt jelentett. A bázisidőszakban a pályakezdők közül 6,9%-nak volt felsőfokú végzettsége.
Hajdú-Bihar megyében a vizsgált időszakban az egy évnél régebben állást keresők száma a bázisidőszakhoz képest 6,5%-kal, 462 fővel növekedett. Az egy éven túl nyilvántartásban lévők az összes álláskeresőnek a 38%-át tették ki a vizsgált időszakban, ami 11%-ponttal volt magasabb, mint a bázisidőszakban. Az egy éven túli álláskeresők átlagos száma a vizsgált időszakban 7 576 fő volt.
A megyei munkaügyi nyilvántartás rendszerébe 2021. év III. negyedévében összesen 7 011 fő került be, 1 522 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, ami 7,8%-os csökkenést jelentett.
Az első alkalommal belépők esetében a bázisidőszakhoz képest 27,6%-os csökkenés volt tapasztalható, ami 310 főt jelentett, így a vizsgált időszakban összesen 813 fő új belépőt vettek nyilvántartásba a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 2021. január 1-jén 363 646 fő volt, az előző évhez képest 0,9%-kal csökkent. A KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a 15-64 éves népességbe 2021. III. negyedévében 227,3 ezren tartoztak. Közöttük 166,8 ezren voltak gazdaságilag aktívak, ez 1,5%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakának adata. Az aktivitási arány (a gazdaságilag aktívak aránya a 15-64 éves népességen belül) 0,2 százalékponttal emelkedve 73,4%‑ot tett ki.
Az év harmadik negyedévében 156,2 ezer főt, a 15-64 éves népesség 68,7%-át foglalkoztatták. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3 százalékponttal emelkedett a megyében.
A KSH fogalomrendszere szerinti munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így 2021. III. negyedévében 6,4%‑ot tett ki.
A megyében alkalmazásban állók legnagyobb része az ipar területén dolgozik, emellett a humán-egészségügyi, szociális ellátás, az oktatás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, a kereskedelem és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat tartoznak a jelentősebb létszámot foglalkoztató gazdasági ágak közé.
A megyében a legnagyobb, 250 fő feletti alkalmazotti létszámú munkáltatók elektronikai készülékek, háztartási és mezőgazdasági gépek, járművek gyártásával, összeszerelésével, javításával, élelmiszer-ipari termékek előállításával foglalkoznak, valamint az egészségügyben is képviseli magát néhány jelentős munkáltató. A szolnoki és a jászberényi a két gazdaságilag legfejlettebb térség a megyében.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2021. III. negyedévben átlagosan 14,0 ezer fő álláskereső szerepelt a kormányhivatal nyilvántartásában. Számuk az előző évhez képest 24,3 százalékkal csökkent.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakóinak száma a 2021. január 1-jei KSH adatok alapján 545 ezer fő, az egy évvel korábbinál 3,7 ezerrel kevesebb. Ez a népesség az ország lélekszámának 5,6 százalékát jelentette.
A KSH negyedéves munkaerő-felmérése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2021. III. negyedévében a 416,1 ezer fős 15-74 éves népességből 270 ezer fő volt gazdaságilag aktív, ebből kifolyólag az aktivitási arány 64,9% volt. A megyében élő népességből 246,6 ezer főt foglalkoztattak, arányuk 59,3 százaléknak felelt meg. A munkanélküliek 23,3 ezer fős létszáma 8,6 százalékos munkanélküliségi rátát indukált.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2021. évben átlagosan 27 560 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 7,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Évek óta jellemző az álláskeresők között a férfiak nagyobb aránya. Megyei szinten a 14 082 férfi 51,1 százalékot képviselt az összes nyilvántartotton belül, ugyanezen időszak alatt a nők létszáma 13 478 fő volt.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 14,5 ezres átlaglétszáma az álláskeresők több mint felét jelentette a vizsgált időszakban. Középfokú végzettséggel 12 131 (44,0%), felsőfokúval pedig 961 fő (3,5%) rendelkezett. Az álláskeresőkön belül a különböző iskolai szintek részaránya alig változott. Leginkább a középfokú végzettségűek állománya mérséklődött egy év alatt (-9,6%).
A 17 871 fős átlaglétszámú szakképzettség nélküliek (iskolai végzettség szerinti besorolás alapján) álláskeresőkön belüli aránya 64,8%-os értéket mutatott a tárgyidőszakban. Létszámuk 6,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
2021. év átlagában a 60 felettiek (3 901 fő, 14,2%) és a 21-25 közöttiek (3 563 fő, 12,9%) súlya volt meghatározó. A legfiatalabbak, a 18 év alattiak esetében a legnagyobb (-45,4%) a létszámfogyás, a legidősebb (60 év feletti) korcsoport esetében ugyanakkor 15,6%-os létszámnövekedés következett be.
Az állás nélkül lévők nagyobb hányada, azaz 89,0%-a – 24,5 ezer fő – fizikai, 3 044 fő pedig szellemi foglalkozású volt álláskeresővé válásukat megelőzően.
2021. évben átlagosan 3 204 pályakezdő szerepelt megyei szinten a nyilvántartásokban, ami az összes álláskeresőn belül 11,6%-ot jelentett. Közöttük 118 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A fiatalok létszáma 10,6 százalékkal, arányuk 0,4%-ponttal mérséklődött egy év alatt.
A tárgyidőszakban átlagosan 8 441 fő szerepelt tartósan a regiszterekben, vagyis a nyilvántartott álláskeresők 30,6 százaléka több mint egy éve nem jutott munkalehetőséghez. Létszámuk és álláskeresőkön belüli arányuk is emelkedett a bázisidőszakhoz képest.
A megyében, a tárgyidőszakot tekintve átlagosan a nyilvántartott álláskeresők több mint fele (15 750 fő) kapott jogszabályi előírások teljesülése alapján passzív ellátást. Jelentős részük szociális, kisebb hányaduk álláskeresési támogatásban részesült.
Hajdú-Bihar megye
A Hajdú-Bihar megyei munkáltatók 2021. évben összesen 24 296 új álláshelyet jelentettek be, amely 5 864-gyel kevesebb az egy évvel korábbi álláshely bejelentéseknél, és 19%-os csökkenésnek felelt meg. A támogatott munkaerőigény bejelentések csökkenésének mértéke a bázis időszakhoz képest 19,8%-os volt, így a vizsgált időszakban összesen 20 168 támogatott álláshely szerepelt a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak adatbázisában.
A nem támogatott álláshelyek esetében a bázisidőszakhoz képest 691-gyel kevesebbet jelentettek be a munkáltatók, így a vizsgált időszakban összesen 4 128 nem támogatott álláshely volt elérhető a járási hivatalokban.
Összességében a vizsgált időszakban 56 491 betölthető álláshely volt, ami a bázis időszakhoz viszonyítva 27,3%-os csökkenést jelentett.
Az új bejelentett álláshelyek 64,9%-a (13 081 álláshely) a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatban állt rendelkezésre. Az előző évben ez az arány 48,6% volt.
Az ágazatok közül 2021. évben az új bejelentett álláshelyek aránya 6% vagy afeletti volt a feldolgozóipar területén (6%), a szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem területén (6,1%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területén (6,8%). A többi ágazatban az arány 5% alatt maradt.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2021. évben összesen 15,7 ezer álláshelyet jelentettek be, ennek negyedét Szolnok térségében.
A munkalehetőségek héttizede szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokra irányult, ezen belül 7,2 ezer szállítási, szolgáltatási jellegű, 2,9 ezer ipari, építőipari, mezőgazdasági jellegű, 0,9 ezer takarító jellegű volt. A további foglalkozások közül jelentősebb (legalább 100 főt elérő) számban bolti eladó, pék, lakatos, pultos, egyéb ügyintéző, ruházati gépkezelő, szakács, kőműves, oktatási asszisztens munkakörökbe kerestek munkaerőt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2021. évben összesen 43 582 álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, melyek 88,6 százalékában, azaz 38 608 munkahely esetében a munkáltatók szakképzetlen álláskeresőt vártak. A 4 973 szakképzett álláshely 50,2 százaléka alapfokú, 40,4 százaléka pedig alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítést érintett. A munkakörök mindkét csoportban leginkább kis- és nagyüzemi képesítéseket igényeltek. A szakképzettséget igénylő álláshelyek között a legjellemzőbb munkakörök (min. 80 fő): húsipari szakmunkás, tehergépkocsi-vezető, pék, szakács, szerkezetlakatos, ABC eladó.
Hajdú-Bihar megye
Hajdú-Bihar megyében 2021. évben összesen 28 069 fő belépő álláskeresőt regisztráltak a járási hivatalok. A belépő álláskeresők 14,6%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatból, 7,2%-a a feldolgozóiparból és 5,3%-a a kereskedelem gépjárműjavítás területéről került a nyilvántartásba. Az álláskeresők által keresett leggyakoribb szakmák a következők voltak: 9239 FEOR számú egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású (5 364 fő), 5113 FEOR számú bolti eladó (2 302 fő), 4112 FEOR számú általános irodai adminisztrátor (1 468 fő), 9119 FEOR számú egyéb takarító és kisegítő (1 028 fő), valamint 9112 FEOR számú intézményi takarító és kisegítő (989 fő).
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A megyében a 2021. év során átlagosan nyilvántartott 14,7 ezer álláskereső több mint negyedét Szolnok körzetében tartották nyilván. Mezőtúr és Tiszafüred térségében ugyanakkor az álláskeresők megyei létszámának csak mintegy 6-7%-a élt. A munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk Jászberény körzetében a legkedvezőbb, míg a kunhegyesi járásban a legmagasabb.
Az álláskeresők közel fele szakképzettséget nem igénylő, egyszerű állást keres, ezen belül is főleg szolgáltatási, szállítási jellegű, egyszerűbb foglalkozást. Az álláskeresők 15,7%-a szeretne a kereskedelem, szolgáltatás terén elhelyezkedni, ezen belül a teljes létszám 7,4%-a bolti eladóként (ez az álláskeresők körében leginkább keresett szakma). A kereskedelemtől némileg elmaradó arányban keresnek állást ipari, és építőipari foglalkozásokban, ezen belül például kőműves, lakatos, festő, mázoló, hegesztő szakmákban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2021. évben 39 487-en léptek a foglalkoztatási szolgálat megyei nyilvántartásába, akik 13,1 százaléka pályakezdőként került regisztrálásra.
A nyilvántartott álláskeresők több mint fele szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokat keresett, ezen belül is egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló állásokat. A vizsgált időszakban az álláskeresők által leginkább keresett munkakörök a következők voltak: egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású; bolti eladó; általános irodai adminisztrátor; egyéb takarító és kisegítő; egyszerű ipari foglalkozású; portás, telepőr, egyszerű őr; intézményi takarító és kisegítő; egyszerű mezőgazdasági foglalkozású; kőműves.
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megyét összességében fogyatkozó népesség, növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség jellemezte a 2021. évben.
Bács-Kiskun – az ország legnagyobb területű megyéjének – lakónépessége 2021. január 1-jén 500 ezer fő[1] volt, 0,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
2021. harmadik negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiaci felmérése[2]alapján a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is nőtt a 2020. III. negyedévi adatokhoz viszonyítva. 2021. III. negyedévében Bács-Kiskun megyében a 15-74 éves népesség 66,5%-a, 250,9 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,7%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 0,5 százalékponttal meghaladta az országost. A foglalkoztatási ráta 63,4%, a munkanélküliségi ráta 4,7% volt, előbbi megegyezik az országos átlaggal, míg az utóbbi 0,8 százalékponttal haladja meg azt. Az inaktívak száma 126,6 ezer főt tett ki, 7,5 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Bács-Kiskun megyében az alkalmazásban állók száma a KSH adatok alapján 2021. III. negyedévben 130,4 ezer fő volt; 5,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyancsak KSH adatok szerint 2021. III. negyedévében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 362 ezer Ft volt; 8,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, azonban továbbra is jóval (67 ezer forinttal) alacsonyabb volt a hazai átlagnál. Bács-Kiskun megyei székhellyel 2021. szeptember végén 111,4 ezer gazdasági szervezetet tartott nyilván a KSH, melynek túlnyomó része (72,2%) önálló vállalkozás.
Bács-Kiskun megyében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján 2021. III. negyedévében a regisztrált álláskeresők záró létszáma átlagosan 12.132 fő volt, mely a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 29,5 százalékos csökkenés.
A regisztrált álláskeresőkön belül a fenti időszakban a pályakezdők átlagos havi létszáma 825 fő volt; arányuk 6,8%-ot tett ki átlagosan. A pályakezdők átlagos létszáma 36,4 százalékkal csökkent 2020. év azonos időszakához viszonyítva.
Békés megye
Békés megye lakónépessége 2021. január 1-jén 326,5 ezer fő volt, ami további csökkenés következtében az előző évhez képest 4 ezer fővel (1,2%-kal) mérséklődött.
A KSH által végzett munkaerő-felmérés 2021. III. negyedévi adatai alapján a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma 156 ezer főt tett ki, így az aktivitási ráta 63,1%-ot mutatott. Az aktív népességen belül 147,0 ezer fő volt foglalkoztatott, a munkanélküliek száma pedig 9 ezer főt tett ki. Békés megyében a 15-74 éves népességen belül vizsgált foglalkoztatási arány a III. negyedév végén 59,5% volt, mely 0,9 százalékponttal elmarad az egy évvel korábbitól. A 15-74 éves korosztályba tartozók ILO definíció szerinti munkanélküliek száma 9 ezer főt tett ki, ami az egy évvel korábban mérteknél 0,3 ezer fővel (3,2%-kal) alacsonyabb.
2021. III. negyedéves adatai alapján az NFSZ nyilvántartásában szereplő álláskeresők átlagos zárónapi száma Békés megyében 13026 főt tett ki, amely 10,4%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A vizsgált időszakban az álláskeresők 8,8%-a tartozott a pályakezdők közé, létszámuk változása az álláskeresőkével azonosan alakult; a fiatalok létszáma is csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest.
Az álláskeresők 37,7%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 29,3%-a végzett szakmunkásképzőben, további 28,1%-a érettségizett és 4,9%-a szerzett diplomát. A pályakezdők körében a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzettek aránya 31,7%, szakmával 16,9%, érettségivel 46,9%, diplomával 4,5% rendelkezik.
Területenként vizsgálva a megye járásai közül a legtöbb álláskereső a Békéscsabai (2657 fő) a Mezőkovácsházai (2032 fő) és a Békési (1852 fő) járásban található. Jellemző, hogy a megye munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlenebb helyzetű területein az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele is kedvezőtlenebb a megyei és az országos átlagnál. A vizsgált időszak átlagadatai alapján az álláskeresők átlagos számának előző év azonos időszakához viszonyított csökkenése legnagyobb mértékben a Szarvasi (29,3%) és a Gyulai járásban (14,1%) figyelhető meg.
Csongrád-Csanád megye
Csongrád-Csanád megye lakónépessége 2021. január elsején a KSH adatai szerint 395 617 fő volt, mely 2,7 ezer fővel, 0,7%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi létszámtól.
A KSH munkaerő-felmérése alapján 2021 év. III. negyedévében a megye 15–74 éves népességének (298 ezer fő) 64%-a, 190,8 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 186,1 ezren foglalkoztatottként, 4,7 ezren munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 0,3%-kal nőtt, a munkanélkülieké 30%-kal csökkent 2020. azonos időszakához képest. A csökkenés mértéke a munkanélküliek esetében jelentősebb, több mint háromszorosa volt az országosnak. A foglalkoztatottak aránya elérte a 62,5%-ot, a munkanélküliségi ráta pedig 2,4%-ra esett vissza. A megye foglalkoztatottsága 1,0%-ponttal maradt el, munkanélküliségi rátája másfél százalékponttal lett kedvezőbb az országos átlagnál. A gazdaságilag inaktívak közé a vizsgált népességcsoportból 107 ezren tartoztak, háromezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.
2021. I-III. negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 366 ezer, míg a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 243 ezer forint volt. A bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 9,7%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, a növekedés ütemével a megyéket és a fővárost tekintve a 6. helyen helyezkedünk el. A keresetek 15%-kal alacsonyabbak voltak, mint országosan, és közel harmadával maradnak el a fővárosétól.
Az NFSZ regiszter 2021. éves adatai jóval kedvezőbben alakultak az előző évhez képest, amikor is a koronavírus okozta járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági környezet hatására 24%-os növekedést mutattak az állást keresők adatsorai Csongrád-Csanád megyében. 2021-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos havi száma a megyében alig haladta meg a hatezer főt (6 035 fő volt), amely 2 379 fővel, 28%-kal maradt el az egy évvel korábbi hasonló átlagadatnál.
A nyilvántartásban lévő nők havi átlagos száma 3 170 főre csökkent, arányuk 52,5% az összes álláskereső között. A regisztrációban lévő nők száma egy év alatt 29%-kal, a férfiaké 27,5%-kal esett vissza. Az álláskeresők 26%-a, 1 585 fő legfeljebb általános iskolát végzett, 1 557-en (26%) szakmunkásképzőbe, szakiskolába jártak. Szakközépiskolát, szakgimnáziumot, technikumot 1 477-en (24%) végeztek, gimnáziumban érettségiztek 707-en (12%). Diplomával az álláskeresők ugyancsak 12 százaléka rendelkezett, ez Csongrád-Csanád megyében havonta átlagosan 708 főt jelentett.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma is nagyobb mértékben esett vissza egy év alatt. 2021. évben, átlaglétszámuk a bázisidőszaki, 658 főről 412 főre változott, mely 37,5%-os csökkenést mutat. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 6,8%-ot tett ki, mely 1,0%-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábban.
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma kisebb mértékben nőtt egy év alatt. 2020. évben, átlaglétszámuk a bázisidőszaki, 636 főről 658 főre változott, mely 3,5%-os emelkedést mutat. A pályakezdők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül átlagosan 7,8%-ot tett ki, mely 1,6%-ponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábban.
[1] KSH Fókuszban a megyék 2021. III. negyedév Bács-Kiskun megye
[2] Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO International Labour Organization) kritériuma szerint.
Bács-Kiskun megye
2021. évben 19.971 db új állás bejelentés történt Bács-Kiskun megye Foglalkoztatási Osztályain, melynek 26,2%-a közfoglalkoztatásra irányult. Az elsődleges munkaerőpiacról érkezett új állások száma 2021 végére 14.732 db-ot tett ki; a munkaerőigények 68,0 százalékához nem jeleztek támogatási igényt a foglalkoztatók.
Közfoglalkoztatás nélkül a fenti álláshelyek legtöbbje teljes munkaidős volt, kétharmaduk nem igényelt szakképzettséget. A feldolgozóiparból érkezett a betöltendő álláshelyek 29,8 százaléka, de jelentős volt a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat, valamit az adminisztratív, szolgáltatást támogató területek munkaerőigénye is. Jelentős számban kerestek egyszerű ipari, szolgáltatási és szállítási foglalkozásút, bolti eladót, kézi csomagolót, állattenyésztőt, egyszerű mezőgazdasági foglalkozásút, konyhai kisegítőt, általános irodai adminisztrátort, egyszerű építőipari foglalkozásút, húsfeldolgozót, intézményi takarítót és kisegítőt, valamint tehergépkocsi-vezetőt, kamionsofőrt. Az álláshelyek közel harmada a megyeközpont, Kecskemét körzetébe koncentrálódik, de ezer fő fölötti álláshely-bejelentést regisztráltak Baja, Kiskunfélegyháza, Kalocsa és Kiskőrös térségében is.
Békés megye
2021-ben Békés megyében 20,2 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira. Területi megoszlás tekintetében a legtöbb bejelentett álláshelyet a Békéscsabai, a Szarvasi és a Mezőkovácsházi járás területén regisztrálták.
A bejelentett állások 70,1%-a alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető volt, 25,3%-a középfokú végzettséget (közöttük jellemzően szakmai végzettség meglétét) igényelt, míg 1,3%-a felsőfokú végzettséghez kötött volt.
A bejelentett álláshelyek közül a legtöbb a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; a feldolgozóipar; a kereskedelem, gépjárműjavítás; a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar ágazatba tartozó munkahelyeken jelentkezett. A közigazgatásban keresett álláshelyek meghatározó hányada a közfoglalkoztatás keretében történő alkalmazásra vonatkozott.
Csongrád-Csanád megye
2021-ben 17,1 ezer álláshelyet jelentettek be a munkáltatók Csongrád-Csanád megyében, ami az egy évvel korábbi munkaerő-igényektől másfél ezerrel, 8%-kal maradt el. A bejelentett állások 44%-ához nem igényeltek a munkáltatók támogatást, ez így 7,5 ezer állást jelentett 2021. évben, a támogatott állások száma pedig 9,6 ezer volt. A rendelkezésre álló álláshelyek közel fele Szeged (8,3 ezer), 14%-a Makó (2,4 ezer), 11%-a Hódmezővásárhely térségében volt betölthető.
Az állások 68,5%-a alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető, 19%-a szakmunkás végzettséget, 10,5%-a középfokú, 2%-a pedig felsőfokú végzettséget igényelt. Ágazatokat tekintve az állásbejelentések 32%-a a közigazgatás (közfoglalkoztatás) területére irányult, 24%-a (4,1 ezer) az ipar (beleértve az építőipart is), 8%-a a kereskedelem, 6,5%-a a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 4-4% a szállítás, raktározás, a humán egészségügy és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területekről került a rendszerünkbe.
A megyében, foglalkozásokat tekintve a legtöbb betölthető álláshely 2021. évben: takarító, tehergépkocsi-vezető, kézi csomagoló, rakodómunkás, bolti eladó, konyhai kisegítő, irodai adminisztrátor, egyéb ügyintéző, pultos, szakács, lakatos, kőműves.
Bács-Kiskun megye
2021. évben a Bács-Kiskun megyében a regisztrációban lévő álláskeresők 55,2%-a nő volt, 44,8%-a férfi. Az álláskeresők többségét, 57,8%-át a 25-54 év közötti korosztály alkotta, 31,2%-uk 55 éves és a feletti, 11,0%-uk pedig 25 év alatti volt. A regisztráltak többsége (57,0%) középfokú, 37,1%-a alapfokú, míg 5,9%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A regisztráltak közel egyharmadának (29,0%) nem volt szakképzettsége. Az adott időszakban egy éven túli tartósan regisztráltak aránya 34,4% volt.
Létszámban Kecskemét járás tartotta nyilván a legtöbb álláskeresőt (átlagosan 3.682 fő havonta), azonban a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva Bácsalmás, Kalocsa, Jánoshalma, Kunszentmiklós, Kiskunmajsa és Kiskunhalas járásokban haladta meg a regisztrált álláskeresők átlagos aránya a megyei átlagot (5,4%).
Békés megye
Békés megyében 2021-ben havonta átlagosan 1,4 ezer álláskereső lépett be a munkanélküliek nyilvántartásába. Korábbi munkáltatójuk a legtöbb esetben a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjármű-javítás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatokban működött.
A munkanélküli nyilvántartásban szereplő álláskeresők területi eloszlását tekintve a megyeszékhelyi, Békéscsabai járásban található a legtöbb álláskereső. A megyei állomány átlagosan 20,3%-a, nagyságrendileg 2,6 ezer főt található e térségben. A megye gazdasági potenciáljának egyik meghatározó pólusa is ide köthető, így ebben a járásban - a megyén belül legmagasabb számú álláskereső létszám ellenére - a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a megyei átlag alatt marad. Míg Békés megyében 8,1% az álláskeresők 2021. évi átlag aránya, addig Békéscsaba térségében ez 6,7%. A megyén belül az álláskeresők száma legalacsonyabb Szarvas és Gyomaendrőd térségében, ahol 559, illetve 834 fő volt az álláskeresők évi átlaglétszáma. A Békéscsabai után a legtöbb álláskeresőt a Mezőkovácsházai és a Békési járásban tartották nyilván, ahol az e körbe tartozók száma 2004, illetve 1798 fő volt. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Békés körzetében 11,5%, Mezőkovácsháza térségében 12,4% volt. A megyén belül a legmagasabb álláskereső arány a Sarkadi járásban mutatkozott (14,8%).
2021-ban a Békés megyében havonta nyilvántartásban szereplő álláskeresők 73,0%-a rendelkezett szakképesítéssel. Az álláskeresők közül a legtöbben az alábbi képesítéssel rendelkeztek: motorfűrész-kezelő, takarító, konyhai kisegítő, asztalos, géplakatos, hegesztő, kőműves, könnyűgépkezelő, mezőgazdasági gépjavító, nőiruha-készítő, szobafestő-mázoló és tapétázó, targoncavezető, ABC eladó, fodrász, pincér, szakács, vendéglátó eladó, élelmiszer- és vegyi áru eladó, személy és vagyonőr, szociális gondozó és ápoló, autószerelő, kereskedő boltvezető.
Csongrád-Csanád megye
Csongrád-Csanád megyében 2021-ben húszezer fő volt az álláskeresők érintett létszáma, ennyien szerepeltek az álláskeresők nyilvántartásában, negyedével, 6,5 ezer fővel kevesebben, mint az előző évben. Az érintett létszám 44%-a (8,8 ezer fő) a szegedi, 15%-a (3 ezer fő) a makói, 12%-a a hódmezővásárhelyi járásban él. A regisztrációba bekerülők 26%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 24%-a szakmunkás, 39%-uk érettségizett, 11%-uk pedig diplomás. Az éves érintett létszám 52%-a nő, 9%-a (1 872 fő) pályakezdő, 27%-a, öt és félezer fő már betöltötte az 50. évet. Ágazatokat tekintve legtöbben a kereskedelemből, az iparból, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásból kerültek a nyilvántartásunkba. A belépő álláskeresők összetétele a leggyakoribb szakmák szerint a következők voltak: bolti eladó, irodai adminisztrátor, takarító, tehergépkocsi-vezető, pultos, szakács, konyhai kisegítő, pincér, targoncavezető, lakatos, kézi csomagoló, vagyonőr, festő, mázoló.