A munka jövője: IKT-szakemberek

Ebben a cikkben az IKT-szakemberek foglalkozásait vizsgáljuk. Ebbe beletartoznak mindazok, akik kutatást végeznek, információtechnológiai rendszereket, hardvert, szoftvert és egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó koncepciókat terveznek, írnak, tesztelnek, fejlesztenek vagy ehhez tanácsot adnak.

Fő tények

• 2018-ban mintegy 3,5 millió embert foglalkoztattak IKT-szakemberként.
• A foglalkoztatás ebben a szakmában 2006 és 2018 között valamivel több mint 29%-kal bővült.
• 2018-ban az informatikai szakemberek 71%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel.
• A munkaerő 25%-ának középfokú végzettsége volt 2018-ban.
• Az IKT általános célú technológia, így a gazdaságban jelentkező változások és zavarok komoly hatással lehetnek az ilyen szakemberek készségei iránti jövőbeni igényre.

Feladatok és készségek

A fő feladatok és készségek általános fontossági sorrendben:

• Információs és kommunikációs technológiák használata
• Önállóság
• Információk gyűjtése és értékelése
• Kreativitás és határozottság
• Íráskészség
• Csapatmunka
• Matematikai készségek
• Gyakorlat
• Értékesítés és befolyásgyakorlás
• Oktatás, képzés és tanácsadás
• Irányítás és koordináció
• Ügyesség
• Szolgálatkészség és figyelem
• Gépek használata
• Erősség

Milyen tendenciákra lehet számítani a jövőben?

• Az informatikai szakemberek foglalkoztatása a 2018 és 2030 közötti időszakban a várakozások szerint 11%-kal fog nőni, ami 395 000 új munkahelyet jelent.
• Ha ehhez hozzávesszük azoknak a számát, akik ugyanebben az időszakban elhagyják ezt a pályát (becslések szerint 1,2 millióan), akkor ez a növekedés azt jelzi, hogy az IKT területén 2018 és 2030 között 1,6 millió állást kell betölteni.
• A középfokú végzettséggel rendelkező IKT-szakemberek aránya 2030-ban is többé-kevésbé változatlanul 23% marad.
• A felsőfokú végzettségű IKT-szakemberek aránya 2030-ig várhatóan 74%-ra fog emelkedni.

A változás mely hajtóerői befolyásolják a készségeiket?

• Fejlemények a technológia és az értéklánc területén: Mivel az IKT egyre több gazdasági tevékenységben kap szerepet, számos szoftveralkalmazás fejlesztése vált és válik szükségessé. A technológia és az értéklánc fejleményei a műszaki IKT-készségek felől valószínűleg olyan ágazatspecifikus ismeretek és humán készségek felé fogják billenteni a mérleget, amilyen például a menedzsment és a tervezés.
• A gazdaság további digitalizációja: A digitalizáció miatt egyre nagyobb lesz a kereslet az ágazatot alaposan ismerő emberek iránt, akik képesek hatékony, igényekre szabott IKT-megoldásokat kifejleszteni bármely vállalat vagy szervezet számára.
• A műszaki IKT-készségek növekvő kiszervezése az EU-n kívüli, olcsóbb piacokra: Az uniós szakembereknek az IKT-vel összefüggésben különféle ágazatokba tartozó készségekkel kell majd rendelkezniük, amilyen például az ellátási lánc irányítása.
• Egyre erősebb számítógépek: Ez oda fog vezetni, hogy egyre nagyobb mennyiségű adat keletkezik, és ezek egyre változatosabbak lesznek. A „big data” felé mutató tendencia nyomán a vállalkozásoknál meg fog nőni a kereslet a magas szintű adatelemzési készségek és az adatok méretezéséhez és kezeléséhez szükséges készségek iránt. Ennek eredményeképpen várhatóan új foglalkozások fognak megjelenni (pl. adattudós, adatgazda és adatgazdálkodási igazgató).
• A felhőalapú számítástechnika felé való átmenet: Ez várhatóan a vállalkozások és a fogyasztók esetében egyaránt gyorsulni fog, ami a felhasználók részéről csökkenti a műszaki ismeretek iránti igényt, mivel a szolgáltatásokat felhőszolgáltatókhoz szervezik ki. Ez azt fogja jelenteni, hogy a vállalkozásoknak a szolgáltatások integrációjában, a szolgáltatás irányításában, a felhő tervezésében és kezelésében, a felhőalapú adatközpontok felépítésében és optimalizálásában szerzett készségekre lesz szüksége.
• Automatizálás: Az automatizálással és az okos otthoni központokkal foglalkozó kutatás és arra irányuló ipari befektetés növekedésével egyre nagyobb lesz a kereslet a szoftveres és hardveres szakértelem iránt, a fejlett matematikai készséggel és a terület alapos ismeretével együtt. Az ilyen készségekkel rendelkező szakembereket a piacuk megszilárdításában reménykedő, jól bejáratott szervezetek és a feltörekvő start-upok egyaránt értékelni fogják.
• A dolgok internetének (IoT) térnyerése: Ez fel fogja lendíteni a keresletet az architektúrához és a tervezéshez kapcsolódó készségek és szakmák, a diverzifikált rendszerek kezelésének ismerete és készsége, valamint a standardizálásban és az összekapcsolt (és összekapcsolni kívánt) rendszerek közötti interoperabilitásban való jártasság iránt. Az IoT-hálózatok műszaki ismerete és az ezek részét képező sok hálózati konfiguráció kezelésének készsége iránt ugyancsak növekedni fog a kereslet.
• Az intelligens rendszerekből eredő összekapcsolódás: Miután az intelligens rendszerek térnyerése nyomán az IKT-infrastruktúra különféle elemei egyre inkább összekapcsolódnak, a kiberbűnözés és a kiberterrorizmus veszélye is egyre nagyobb lesz. Erre reagálva várhatóan az adattudomány és az üzleti érzékkel párosuló analitikai készségek iránt is megnő a kereslet. A kiberbiztonsági készségek iránti kereslet a szoftveres és hardveres rendszerek terén egyaránt növekedni fog, a szakembereknek pedig valószínűleg felsőfokú képesítéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a jövő összekapcsolt intelligens infrastrukturális rendszerei követelményeinek.

Hogyan lehet elsajátítani ezeket a készségeket?

Az IKT-szakemberek gyakran nem kizárólag informatikai tanulmányokat folytatnak. Ha a különböző szakterületek tantervét kiegészítik a természettudományokkal, technológiával, műszaki tudományokkal és matematikával (TTMM), illetve más, IKT-vonatkozású készségekkel, úgy támogatni lehetne, hogy az emberek iskolai tanulmányaiktól függetlenül IKT-szakemberi állásokra tudjanak váltani. Az IKT-szakemberek magánszolgáltatóknál és felsőoktatási intézményekben számos szakképesítést szerezhetnek, hogy a területre vonatkozó ismereteiket és készségeiket naprakészen tartsák. Az e-készségeket vizsgáló QUALITY tanulmányból az derül ki, hogy a képesítés minden területen alapvető fontosságú lett a gyakorló IKT-szakemberek számára; saját bevallásuk szerint a szakemberek nagyjából fele rendelkezik legalább egy képesítéssel.

Nehézséget jelent ugyanakkor az ágazati szakértelemre eső hangsúly növekedése, mivel a keresztképzésnek (azaz az egy konkrét vagy több ágazatra vonatkozó ismeretek és szakértelem elsajátítása) szintén bele kellene tartoznia a munkahelyen biztosított képzésbe. Az Európai Bizottság egy minden ipari ágazatra kiterjedő, közös európai IKT-szakmai keretrendszert kínál az IKT-szakemberek gazdasági ágazatok és/vagy uniós országok közötti mobilitásának ösztönzésére.

Szeretne többet megtudni a készségigény-előrejelzésről és arról, hogy mit hoz a jövő az európai munkahelyek számára? Olvassa el az áttekintő cikkünket, valamint a jogi, szociális és kulturális szakmákról és a vendéglátóipari és kiskereskedelmi vezetőkrőlszóló cikkünket.

További információ:

Európai Foglalkoztatási Napok

Drop’pin@EURES

Az Ön EURES-tanácsadója

Élet- és munkakörülmények az EURES-országokban

EURES állásadatbázis

Az EURES szolgáltatásai munkaadóknak

EURES rendezvénynaptár

Közelgő online események

Az EURES a Facebook-on

Az EURES a Twitter-en

Az EURES a LinkedIn-en